Ki van veled?
Kain furkós botjától napjainkig sokat fejlődött a világ. Egy
baj van, hogy a fejlődés nem az erkölcsösség, nem az összetartás, sőt nem is az
Istenbe vetett hit területén történik.
Az ember egyre okosabb lesz, de a tragédia az, hogy a
tudomány fejlődésével nem növekszik az erkölcs.
Az ember önmagának farkasa, feltalálta a tökéletes „emberfogót”.
De örülhetünk, hogy a nukleáris fegyverek leépítésének köszönhetően
elmondhatjuk, hogy már nem tudják „nyolcvanszor” elpusztítani a földet, csak „tizenötször”(ezek
nem valós adatok). De álljunk csak meg! Nekünk nem elég az, ha csak egyszer
pusztulunk el? Ez akkor miért olyan vigasztaló számunkra? Nem az.
De az évezredeken keresztül azt üzeni Isten, hogy "...többen vannak velünk, mint ővelük!"
Ebben a reménytelen világban felmerül a kérdés: „Lesz-e
holnapunk?
Dániel könyve második fejezete szerint még, ha az aranyat (Babiloni
birodalom) fel is váltja az ezüst (Médó-Perzsia) és az ezüstöt a bronz (Görög)
a bronzot a vas (Róma); de a széttöredezett Európát (részint cserép, részint
vas) Isten országa fogja felváltani (kéz érintése nélkül lezuhanó kő). Mert "...többen vannak velünk, mint ővelük!".
Ebben a reménytelen világban, amikor kicsiny csónakodban
küzdesz az előrehaladásért, mert a hitetlenség, bizalmatlanság, széthúzás…bűn
szele mindig szembe fúj.
De egyszer csak megjelenik Jézus azon a vízen jár, melynek
hullámai lassan-lassan összecsapnak a fejed fölött; és azt mondja: „Ne félj,
mert én veled vagyok!”, "...többen vannak velünk, mint ővelük!".
