Ellentétes pólusok
Jó voltál fizikából? Majdnem mindegy is, mert hűtőmágnesed biztosan van. Most tégy meg nekem valamit! Menj ki a hűtőhöz, vegyél le két mágnest (ott, ahol egy van, ott van kettő is). Tudod, mit? Vedd le az összeset! Fogd az egyik kezedbe a kedvencedet (óvatosan, le ne essen!) a másikba pedig vedd fel egyenként a többit! Próbáld meg a két hűtőmágnest hátával egymáshoz "tapasztani"! Ha a statisztikának igaza van, akkor az esetek ötven százalékában a kedvenc mágnesed kimondottan vonzónak fogja találni a másik mágnes hátsó felét, az esetek másik ötven százalékában pedig fizikailag taszítani fogják egymást. Ennek semmi köze a mágnesek külleméhez, egyszerűen ilyen ez a mágneses kölcsönhatás. Az egész attól függ, hogy a gyárban a mágnest melyik felével ragasztották a Rómában, Las Vegasban, a reptéren, vagy az ecseri piacon vásárolt szuvenírre: az azonos pólusok taszítják, míg az ellenkezőek vonzzák egymást. És pont ez a lényeg: egymást!
János első levelében is hasonló kölcsönhatásról olvasunk: a szeretet és a félelem taszítják egymást. Ahol megjelenik az egyik, onnan fejvesztve menekül a másik. Mondhatjuk úgy is, technikai nyelvezettel, hogy nem kompatibilisek egymással.
Persze a valóságban ez irtó kevésnek bizonyul. Attól, hogy valaki szeret engem, vagy én szeretek valakit, még a félelem nem tűnik el automatikusan. A “szeretlek, de nagyon félek” egy teljesen valid, értelmezhető és cseppet sem elítélhető mondat. Amiről azonban János levele beszél, az egy konkrét szeretet: aki nem más, mint maga Isten. Isten = szeretet (János első levele 4:8b) és akinek a szívében Isten helyet kapott, annak nincs mitől félnie, hiszen ha ő velünk, kicsoda ellenünk? (Rómaiakhoz írt levél 8:31)
Most pakold vissza a hűtőmágneseket, mielőtt leesik az Eiffel-torony!
