A nagy átváltozás
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett
nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogyha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká
leszünk őhozzá, és meg fogjuk őt látni, amint van.
Az apostolokat igazán foglalkoztatta, hogy milyen lesz majd
az az élet, amikor Jézus másodszorra visszajön és magához veszi azokat, akik
hűségesek voltak hozzá. Pl. milyen lesz a testi átváltozás, erről Pál így írt:
„Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra,
mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi
elváltozunk… Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és a
halandó, halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül az az ige, amely meg van
írva: A diadal elnyelte a halált.” 1Kor 15:52, 54
Aztán itt van János, aki levelében arról írt, hogy majd amikor újra visszanyerjük bűntelen jellemünket, újra visszakapjuk Istenképüségünket,
amely most csak nagyon részlegesen látható rajtunk. Mert most is Isten gyermekei
vagyunk, de igazán akkor leszünk újra egy család, ha visszajön értünk és
megtörténik az átalakulás.
Nem tudunk mindent az újföldi létről, de egyet biztosan: „… amiket
szem nem látott, fül nem halott, és emberi szív meg sem gondolt, azt készítette
Isten az őt szeretőknek” 1Kor 2:9. Az arany utcákon és szőlőskerteken túl
mégiscsak az lesz a legcsodálatosabb, hogy Isten újjá formál minket és vele
lehetünk egy örök életen át. Nincs ennél nagyobb csoda, minthogy egy bűnös
ember átalakul.
Ha te is vágysz erre, mondd el ma Istennek, és add neki át
szívedet minden új nap reggelén! Egy nap, amikor mindent újjá tesz, „hasonlókká
leszünk őhozzá, és meg fogjuk őt látni, amint van.”