Csak várj és örülj!
Mert nem emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt értünk. Nem is azért ment be, hogy sokszor áldozza fel önmagát, ahogyan a főpap megy be évenként a szentélybe más vérével, mert akkor sokszor kellett volna szenvednie a világ kezdete óta. Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.
Emlékszem, amikor egy képzés miatt egy hétig távol voltam a családomtól. Külföldre utaztam, és már alig vártam, hogy hazaérjek. Amikor megérkeztem, azt vártam, hogy a feleségem a nyakamba ugrik örömében, a kisfiam kiabálva magyarázza majd el, hogy mi minden történt amíg nem voltam, kislányom meg majd hozzám fog bújni, és ölelget. Többé-kevésbé így is történt. Amikor hazaértem, senkit sem izgatott, hogy mielőtt elmentem, épp összevesztünk vagy sem. Nem számított, hogy míg távol voltam, milyen problémák voltak. A lényeg az volt, hogy hazaértem. Végre haza értem.
Milyen lesz az, amikor Jézus visszajön? Nem a felhőre, vagy hasonlókra gondolok. Hogy él a fejedben? Milyen érzés lesz?
Amikor én elképzelem olyan, mint amikor egy szülő hazaér egy hosszú útról, és a gyerekek csak úgy repülnek a nyakába. Akkor majd nem fog érdekelni, hogy korábban milyen munkahelyi problémákkal kellett megküzdeni. Nem fog érdekelni, hogy bántottak az iskolában. Nem fog érdekelni, hogy betegségekkel küzdöttem. Nem fog érdekelni, hogy mennyi szörnyű dolgot láttam. Nem azért, mert ezek nem fontosak. Azért, mert Ő már itt lesz. Akit várok végre megérkezett, és vele lehetek.
Jézus visszajön. Megígérte és úgy is lesz. Te csak várj és örülj, mert hamarosan itt lesz!