Gyermeknapra
Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy megérintse őket.
Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak, Jézus azonban magához hívta
őket, és így szólt: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne
akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, aki
nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be
abba.
Állj! Ne küldjétek el őket! Miért gondoljátok azt, hogy ők
nem valók ide? Azt hiszitek, nem értik, amit mondok? Hogy ez csak bizonyos felnőtteknek
való? Az evangélium mindenkié. Az övéké is. És higgyétek el, sokkal jobban
értik, sokkal többet értenek belőle, mint gondoljátok!
Engedjétek, hogy hozzám jöjjenek, hisz nekik is szükségük
van Istenre! Szükségük van arra, hogy találkozzanak Vele, a szerető Atyával, hogy
megismerjék Őt rajtam keresztül. Hogy lássanak egy másik példát amellett, akinek
meg kell felelni, aki csak akkor fogad el, ha megtartják az összes kiegészítő,
apró törvényt. Szükségük van arra, hogy lássák, van alternatíva. Van választás,
van másik út. Szükségük van az én Atyámra, aki elfogad, aki felemel, aki azért
küldött el, hogy megkeressem és megtartsam az elveszetteket. Szükségük van arra
az Atyára, aki minden tetted ellenére szeret, visszafogad, és helyre akar
állítani.
Engedjétek ide hozzám őket, nincs mitől félnetek! Engem ők
nem zavarnak, sőt! Szeretném, ha úgy fogadnátok Isten szeretetét, ahogy ők.
Szeretném, ha olyan nyitottsággal és bizalommal lennétek irántam és az Atya
iránt, ahogy ők vannak. Szeretném, ha olyan mély kötődés alakulna ki köztünk és
köztetek, mint ahogyan egy gyermek kötődik szerető szüleihez.
Az én Atyám várja őket, és velük együtt minden gyermekét,
hogy áldást adhasson nekik, az Ő jelenlétét, a Vele való kapcsolatot. Hát ne
tilts el senkit, se másokat, se magadat Isten országától!