Az igaz barát

Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.

A barátság az egyik legalapvetőbb emberi kapcsolat. Szabadon választott, rokonszenv alapján kialakuló, tartós kapcsolat. Megtörténik az is, hogy barátságok véget érnek. Van, amikor ez a körülmények miatt alakul így, például ha valami miatt nem, vagy nagyon nehéz tartani a kapcsolatot; de van úgy, hogy harag miatt, amikor valami egyéni érdek előtérbe kerül (pénz, szerelem, pozíció stb.), és emiatt fordulnak szembe egymással addigi barátok. Ilyenkor feltesszük a kérdést, hogy mennyire volt őszinte a barátság addig, ha ilyen okok miatt véget ért...

Vannak azonban minden vihart túlélő barátságok is. Ilyen volt például Jonatán és Dávid barátsága. Jonatán annak ellenére védte Dávidot az apja féltékenykedésével szemben, hogy tudta, hogy ha nem lenne Dávid, akkor ő lenne a következő király. Amikor az apja halálra kereste a barátját, ő volt a hírszerző, és ő segített neki a szökésben. Testvérré vált Dávid számára a nyomorúságban. Sokkal szorosabbá vált köztük a kapcsolat a bajban.

A Jézussal való kapcsolatunk sokoldalú, ezért sokféleképpen mutatja be azt a Szentírás. A fenti igéhez kapcsolódóan most csak kettőt szeretnék feleleveníteni.
Jézus egy alkalommal ezt mondta a tanítványainak: „Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.” (János 15:15) Azt mondta, hogy úgy tekint ránk, mint akik a legszorosabb, családon kívüli kapcsolatban állunk vele. Biztos vagyok abban, hogy itt amolyan Jonatán-Dávid kapcsolatra gondolt, nem felszínes barátságra.

Pál apostol azonban még tovább megy, amikor a Jézus és köztünk fennálló megváltói kapcsolatról ír: „Mert a megszentelő és a megszenteltek mind egytől származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni” (Zsidók 2:11). Amikor bajba kerültünk, tehetetlenekké váltunk a bűn súlya alatt, Isten Fia barátból testvérré vált számunkra: felvette emberi testünket és természetünket, hogy a családunk tagjává válva megtapasztalja, mit élünk mi át napról napra, hogy segítsen viselni a terheket, és amivel mi nem tudunk megbirkózni, azt teljesen magára vegye.

Jézus, a mi igaz barátunk a testvérünkké lett! Mennyire értékeljük mi ezt a szeretetet? 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok