Sötét napok tanulsága

„Bizakodás tölt el, mert lesz reménységed, körülnézel, és nyugodtan lefekszel.”

Jób elvesztette mindenét. Élete az egyik legemberibb történet a Bibliában. Sorsát valamennyien megtapasztaltuk már kisebb-nagyobb formában. Szinte biztos, hogy életünkben vesztettünk már el hozzánk közel állókat, küzdöttünk a gyásszal, a fájdalommal, vagy esetleg egy barátság, egy mély lelki kötelék szakadt meg. Kerültünk olyan útra, ahol elvesztettük, ha nem is a vagyonunkat, de az időnket, a motivációnkat, a bátorságunkat vagy épp úgy éreztük, hogy gyengék vagyunk és reménytelennek tűnik az aktuális helyzetünk.

Jób nem egyedül élte meg élete sötét napjait. Barátok vették őt körül, akik időnként keményen szóltak hozzá, vádolták és hibáztatták. A sötét napokat ezek a baráti beszélgetések nem minden esetben könnyítették meg, sőt…

A fenti mondat az egyik barát, Cófár szájából hangzik el. Ő határozottan azt a véleményt képviselte, hogy Jób bűnének mértéke miatt bűnhődik, azonban ha Isten felé fordulna, akkor az átok le szállna róla.

Jób történetének középpontja nem Jób, nem a barátok véleménye és nem is a tragédiák sokasága. Jób történetének középpontja Isten, pontosabban a Vele való kapcsolat. Nem az volt a fontos, hogy a barátok mennyire vigasztalták vagy épp bántották Jóbot a történtek miatt. Nem azon volt a hangsúly, hogy Jób hogyan fogja visszaszerezni vagyonát vagy hogyan fogja gyermekei halálát feldolgozni. A középpontban az áll, hogy Jób bízott-e annyira az Úrban, hogy tudja, a legjobbat akarja számára?!

Ugyanis a kérdés sosem arról szól, hogy milyenek a körülmények, hanem arról, hogy tudjuk-e milyen Isten és tudunk-e esélyt adni egy másik látásra, hogy ne a megpróbáltatásokat lássuk elsősorban, hanem azt, hogy Isten miként szeretné a legjobbat és a legtöbbet kihozni az életünkből!

Áldott napot!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás