Biztonságban

"A karmesternek: Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni."

Zsoltárok könyve, 139. fejezet, 1-6. vers

Van olyan személy az életedben, aki mindent tud rólad? Ha igen, akkor milyen érzés az, hogy van, aki beléd lát, van, akinek rád sem kell néznie, hogy tudja, mit érzel, és aki tudja, mit akarsz mondani, még mielőtt levegőt vennél?

Ez attól is függ, milyen kapcsolatban vagytok. Ha ez a személy olyasvalaki, akit szeretsz, akiben megbízol, és aki mellett tudod, hogy önmagad lehetsz, akkor nagyon jó érzés. 

Ha azonban van valaki, aki ilyen jól kiismer téged, de nem olyan jó a kapcsolatotok, nem bízol benne, és nem mindig a legjobbat akarja neked, akkor valószínűleg nem érzed magad biztonságban sem mellette.

Az Istennel való kapcsolatunk ugyanígy működik. Ha hiszünk egy mindenható és mindent tudó Istenben, akivel kapcsolatban nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a legjobbat akarná nekünk, vagy nem tudjuk, hogy valóban szeret-e minket, akkor sehol nem vagyunk igazán biztonságban.

De ha hisszük, hogy ez a személy, a világ teremtője, nem csak személyesen, egyenként ismer bennünket, de a legjobbat is akarja nekünk, sőt, tudjuk, hogy mellette önmagunk lehetünk, akkor az ő jelenléte a legbiztonságosabb, legszebb hely a világon.

És én egy ilyen Istenben hiszek.