Jézus cselekszik!
Jézus halála több, mint egy ember keresztre feszítése. Több,
mint egy büntetés végrehajtás és több, mint gyilkosság. Jézus kereszthalála az
emberiség reményét mutatja be! Azt a reményt, amelyet Ádám és Éva felcserélt
egy gyümölcsre, amelyet a történelem során megannyi ember kezelt csupán üres
szóként és azt a reményt, amellyel mi is felkelünk minden reggel és amelyet
néha elfelejtünk.
Jézus két másik halálraítélttel várja földi életének utolsó
perceit. A pillanat legnagyobb történése, hogy a kereszt áll és a rajta függő
Krisztus első szavai az Atyához szólnak és nem, nem azért imádkozik, hogy ne
fájjanak a szögek okozta sebek, hanem bocsánatért fohászkodik azokért, akik szegeztették
és akik szegezték. Az események sorában ott vannak a gúnyolódó, kérdőre vonó és
lealacsonyító hangok. Az emberek azt hiszik, hogy Jézus azért nem száll le a keresztről,
mert nincs hozzá ereje és azért nem tesz semmit, mert képtelen rá. Mekkora tévedés!
A Jézus melletti két személy egyike hasonló gúnyolódó
megjegyzéseket tett, míg a jobb oldalán lévő szenvedő élete legnehezebb,
legfájdalmasabb perceiben megértette élete legfontosabb „találkozását”. Az
elítélt személy - aki nem is gondolta volna, hogy ekkora nyomot hagy halála a
történelem folyamán -, elrontott, eljátszott életének utolsó pillanatában
Jézushoz fordul, aki üdvösséget ígér neki. Mekkora ajándék! Jézus eme tettében
találjuk halálának lényegét, a remény magját és a jövőnket. Üdvösséget, életet
és megbocsátást adott ennek az embernek és ezzel bizonyosságot is, hogy amit
Jézus mond, annak valódi cselekvés lesz az eredménye.
Jézus meghalt és feltámadt. A kereszthalál ajándéka, hogy mi
is oda fordulhatunk hozzá és reményt kaphatunk a jobb életre és ez a remény nem
csupán feltételezés, hanem valóság. Hiszen, ahol Jézus cselekszik, ott üdvösség
van és Jézus mindannyiunk életében cselekszik!
Áldott napot!
