Áramszünet

„Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: a saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”

János evangéliuma 1:9-14

Néhány hete egyik késő délután áramszünet volt nálunk. Három órán keresztül, a bevásárlást sem sikerült elintéznünk, mert a bolt is pont az érintett városrészben van. A gyerekek persze boldogan kerestek elő mindenféle világító szerkezetet (még a karácsonyfaégőket is elő akarták túrni…), és vidáman játszottak az így felvillanyozott helyiségben. Az én örömömet nem kevésbé gátolta, hogy három adag kalácstészta kelt a nappaliban pokrócok és párnák között, és még sehogy sem álltam a vacsora és egyben másnapi ebéd megfőzésével, a konyhában pedig már kimondottan sötét volt. A nagyobbik gyermekemtől kölcsönkaptam a fejlámáját, így folytathattam a tevékenységet, és akkor a nem túl jól funkcionáló sütőnkért is hálát adtam, mert gázzal működik.

Nem jó sötétben lenni, legalábbis sok olyan élethelyzet van, amikor ez kimondottan rossz érzés. Az áramszünet dühítő, hiszen fogalmad sincs, mikor jön újra vissza, és állandóan azon kapod magad, hogy felkapcsolod a villanykapcsolót, vagy olyan tevékenységet akarsz végezni, amihez nagyon is szükséges az áram. Én is nekiálltam krémlevest főzni, hogy majd gyertyafénynél azt fogunk vacsorázni, másodiknak pedig kalácsot. Amikor megfőtt, akkor esett le, hogy a botmixer is árammal működik.

Lelkileg sem jó sötétben lenni. Amikor tragédia történik az életedben. Amikor hiába várod szeretted gyógyulását. Amikor fogalmad sincs, hogy fogod kihúzni a hónap végéig, mert lenullázódott az anyagi/lelki/érzelmi tartalékod. Amikor mindennek vége. Amikor még az Isten is hallgat.

De tarts ki, mert Jézus meghalt és három nap múlva feltámadt. A te életedben is eljön a feltámadás. Mert Ő az igazi világosság, aki azért jött közénk, hogy többé ne kelljen a sötétben élnünk. Azért jött, hogy elmondja és bemutassa Isten kegyelmét, ami kivezet a fényre. Azért jött, hogy újra kapcsolatba léphess a Teremtővel, akinek gondja van a te életedre is. Azért jött, hogy befogadjon a családjába, és újra az lehess, akinek Ő megalkotott: Isten képmása.

Az igazi világosság nem személyválogató, fényt áraszt mindenkire. Az igazi világosság reményt, életet ad, csak el kell fogadnunk. Mindegy, honnan jöttél, hány éves vagy, mennyi diplomát szereztél eddig, hányassal kezdődik a személyi számod, mekkora a bevételed, milyen körökben mozogsz, hogyan ítél meg téged a társadalom, Krisztus fénye téged is beragyog. A te feladatod, hogy befogadd Őt, kegyelmét, bocsánatát, igazságát, és gyermekeként áraszd tovább a fényt. Ne maradjon senki se sötétben!