A járhatatlan és a járatlan út
„Ellenben mi abban hiszünk, hogy az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint ők.”
Péter apostol ezeket a szavakat a keresztények jeruzsálemi tanácskozásán, az első apostoli zsinaton mondta el. A kérdés, amelyet megvitattak arról szólt, hogy mit követeljenek meg a pogányságból megtértektől. Voltak, akik azt képviselték, hogy a pogányoknak körül kell metélkedniük és a mózesi törvényeket megtartani (l. 5. vers). Péter apostol azonban arra mutatott rá, hogy Isten bizonyságát adta a pogányok elfogadásának, amikor ugyanúgy kitöltötte Szent Lelkét a pogányokra, mint pünkösdkor a tanítványokra Jeruzsálemben (8. vers), és „hit által megtisztította szívüket” (9. vers).
Az üdvösség útja ugyanaz mindenki számára, akár a zsidóságból, akár a pogányok közül fogadja el valaki Jézus Krisztust: hit Jézus Krisztusban, mint személyes megváltóban, akinek kegyelme által ment meg Isten. Ez a kegyelem azonban nem „olcsó”! Isten végtelen árat fizetett érte, hiszen szeretett fiát adta a megmentésünkért. A megváltóba vetett hit pedig teljes szívünket igényli.
A kérdést, amiről a vita szólt így is megfogalmazhatjuk: hogyan tisztul meg a szívünk? Szertartások, vallásos cselekedetek, a törvény külső, látható megtartása által? Vagy a kegyelem személyes tapasztalata nyomán jön létre a szív változása?
Péter és Pál apostol válasza is egyértelmű. A törvény megtartása útján lehetetlen a megigazulás (vö. Gal. 2.15-16, Róma 3.28), de hit által valódi változás történik. Így teljesülnek az ószövetségi ígéretek, amelyek az új szívre és a törvény betöltésére vonatkoznak (l. Ezékiel 36.26-27).
Mitől kell a szívünket megtisztítani? Szinte lehetetlen felsorolni: a bűn szeretetétől, az Istennel szembeni lázadástól, a hibáztatás, vádolás, ítélkezés, kárhoztatás szellemétől, a felelősség áthárításától, önigazolástól, a paráznaságtól, önző szenvedélyeinktől, képmutatástól, stb….
Milyen hatalmas ígéret: Isten a megváltó szeretet megismerése által új szívet teremt, vagy másként fogalmazva megtisztítja a szívünket. Így tesz alkalmassá az új életre.
Te hol tartasz? Mi van a szívedben? Mitől várod, hogy megújuljon az életed?
