Nem baj, ha most még nem érted
„Simon Péterhez lépett, aki így szólt hozzá: Uram, te mosod meg az én lábamat? Jézus így válaszolt neki: Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted. Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám. Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is! Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind.”
„Nem, ez nem lehet igaz! Hát hogy engedhetitek neki? Néztek
csak mind, mint borjú az új kapura, és egyikőtök sem mer megszólalni? Miért nem
veszi már ki valaki a lavórt meg a kendőt a kezéből? Miért nem lép senki
semmit? Na jó, akkor ez megint rám marad.
- Mester, nem. Ez így nincs rendjén. Ha a többiek hallgatnak
is, mint a sír, én akkor sem bírom ezt ki szótlanul. Te ezt nem teheted meg! Te
vagy a Messiás, a Király, akit oly régóta vártunk. Rólad szólnak énekeink, az
egész éves ünnepkör és a megannyi prófécia. Nem, semmi keresnivalója a kezedben
a mosdótálnak, tedd le, kérlek! Nem végezhetsz el mindent te, és ez az egész méltatlan
és megalázó. Nem értem, miért nem tűnik fel ez senkinek, miért tűri mindenki
némán, hogy ezt tedd. De akkor én végre kimondom: Mester, az én lábamat nem
mosod meg soha…
Mi? Hogy ez a jele a Hozzád tartozásnak? Döbbenetes… Nem,
valóban nem értem, ez felfoghatatlan, de akkor kérem. Kérek mindent! Ne csak a
lábamat, itt a kezem, itt a fejem, mosd ezeket is, Uram! Tiéd vagyok, téged
követlek, te vagy a Királyom, amíg csak élek!”
„Ó, Péter… Péter… Hiányozni fog ez a mindennapos mindent
vagy semmit. De nézd, nem baj. Nem baj, ha nem érted, ha nem értesz mindig
mindent azonnal, nem baj, ha vannak kérdéseid, kételyeid, és nem baj, ha fel is
teszed ezeket. Bízz bennem! Tudom, fura, de hidd el, amikor majd megérted,
rájössz, hogy ennek így kellett lennie a kérdéseiddel együtt.
Mert mindig lesznek, akik nem értenek mindent rögtön,
azonnal. Mindenki a saját tempójában halad, és igen, vannak dolgok, amihez
időre van szükség. Ami ma még hajmeresztőnek tűnik, lehet, hogy három nap múlva
megtalálja benned a megbékélést. Nem baj, ha nem érted, mert eljön az ideje
annak, amikor ez is, az is a helyére kerül. Csak bízz bennem, és engedd, hogy
vezesselek! Én ismerem az utat a dombon túl is.”
