Az igazi örömforrás
"Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen."
János evangéliuma 15. fejezet 11. vers
A legtöbb reklámról – akár az utcai plakátokon, akár az
újságokban, akár az interneten vagy a tévében látjuk őket – mosolygós emberek
néznek ránk. Mindegy, hogy mobiltelefont, szőnyegpadlót, valamilyen
kozmetikumot, édességet, tengerparti nyaralást vagy szúnyogriasztó készüléket
próbálnak eladni, a képeken szereplők szája fülig ér, mert azt akarják velünk
elhitetni, hogy ha kipróbáljuk, megvesszük azt a terméket, akkor olyan boldogok
leszünk, mint amilyennek ők látszanak.
A csali azért válik be sok esetben, mert mindannyian éhezünk
az örömre. Ez a vágy normális is, hiszen boldogságra lettünk alkotva. S a
tökéletes Édenben Ádám és Éva élete valóban szüntelen öröm volt.
Csakhogy azóta valami elromlott. Éva meg akart szerezni magának
valamit, amit nem ismert, ami nem volt az övé, de ami valami miatt nagyon
kívánatosnak tűnt a számára. Azt hitte, hogy ha az az övé lesz, akkor teljes
lesz az öröme. Nagyot csalódott. Ezt a beállítottságot mi is magunkban
hordozzuk és ápolgatjuk ma is. S gyakran azt gondoljuk, hogy ha megszerzünk
magunknak (a családunknak, a cégünknek), vagy kipróbálunk, átélünk valamit, az
lesz az igazi öröm. Ezért működik olyan hatékonyan a fogyasztói társadalom. S a
vége gyakran ugyanaz a csalódás, amit Éva is átélt. Mert az igazi öröm forrása nem
az, ha megszerzünk magunknak valamit. Jézus ezt mondta:
"Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek, és örömötök teljes legyen."
Szerinte az igazi örömöt akkor fogjuk megtapasztalni, ha az ő
örömét éljük majd át. De mi okozott örömöt Krisztusnak? Az, hogy másokért
élt: megtartotta az Atya parancsolatait – vagyis Isten tervével, útmutatásával,
és a tőle kapott küldetésével összhangban élt, – hogy fürdött Isten
szeretetében és ugyanilyen túláradón szeretett másokat, hogy az életét adta a barátaiért,
hogy felemelt másokat, hogy megosztotta az emberekkel azt, amije volt – hogy
csak azt a néhány „apróságot” említsük, amit maga Jézus mondott el közvetlenül az
előbb idézett gondolata előtt és után (János ev. 15:9-16 versekben).
Ez az igazi öröm forrása! Miben kerested eddig az örömöt? És
miben keresed majd ezután? Most már tudod, hogy hol találod!