Menj, és mutasd be Jézust!
“Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében…”
Olyan jó, mikor csak egyszerűen hátradőlhetünk, és azt mondhatjuk, hogy végeztünk a munkánkkal. Hiányzik az a fajta munkavégzés, ahol a napom végeztével el tudom mondani, hogy megtisztítottam egy autót a rozsdától, vagy kicseréltem öt szélvédőt. Jó az, amikor befejeztünk egy munkát.
A kereszténység nem így működik. Nem tudod befejezni a kereszténységet. Ha egyszer valaki Istent követi, akkor az nem az út vége, csak az eleje. Pedig mennyivel jobb lenne, ha a Biblia azt írná, hogy azzal a lendülettel, hogy megismerted Istent, már jó helyen vagy. Valaki kezet fogna velünk, gratulálna, fellebbenne a “The End” felirat, és tudnánk, hogy boldogan éltünk míg meg nem…
Jézus azonban nem egy ilyen képet mutat nekünk. Mennybe menetele előtt egy feladatot bíz a tanítványokra. Azokra az emberekre, akik három és fél évig mellette voltak, megannyi nehézségen mentek keresztül, és küzdöttek, most végre hátra dőlhetnének a nagy izgalmak után. Jézus viszont nem ezt tartogatja számukra. A Megváltó tervében nem ez van benne.
Jézus szavai ma is ugyanolyan súlyúak, mint kétezer éve. Menj el, és tegyél tanítvánnyá mindenkit (aki még nem az)! Nem az a feladat, hogy a próféciákkal rémisztgesd az embereket! Nem az a feladat, hogy oktass ki mindenkit az egészséges életmódról! Indulj el! Kelj fel a kényelmes foteledből, és tegyél Jézus tanítványává mindenkit!
Menj, és mutassd be Jézust az embereknek!
