Isten hamar teljesíti igéretét
"...mert az Úr teljes mértékben és gyorsan váltja valóra szavát a földön."
Rómabelikehez írt levél 9. fejezet 28. verse
Azért, hogy a teljes legyen kép, hogy mit is akar ez a szöveg mondani, hagy álljon itt a teljes szöveg. Íme: "Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izráelről: "Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül, mert az Úr teljes mértékben és gyorsan váltja valóra szavát a földön."
Egy különleges történelmi pillanatot éltek akkor az emberek, Isten népének a hanyatlását, elvettetését. Ami nem mást jelentett, mint azt, hogy az Ábrahánmtól szövetséges nemzetség elveszítette Istentől való küldetését, amit Ő Krisztus követőinek adott. A prófécia, Ézsaiás jövendölése ekkor valóra vált, csak a maradék tartatott meg. Oda pedig csak azok tartozhattak, akik a Názáretiben, mint Pál is, és hittestvérei is, végül felismerték és elfogadták a Megváltót. Mindenki más a zsidóságból elveszítette kiválasztott státuszát. A Jeruzsálemi templom elveszítette Isten szemében a jelentőségét. Mindennek a történelem során komoly következményei is lettek. Az elkövetkezendő háborúban Róma leverte a lázongó Júdeát, a sereg megsemmisült, a templomot lerombolták és az ottani áldozati szertartások a mai napig nem keltek újra életre. Izráel pedig sem provinciaként sem önálló országként nem létezhetett a második világháború utáni újraszervezéséig. Mindebből a veszteségből a kor emberei nem, vagy alig érzékeltek valamit, mert számukra láthatatlan volt. A bűneik, Istennel való szembeszállásuk vakította meg őket a próféciák ismeretének ellenére is.
Mit tanulhatunk ebből a leckéből mi, ma élő emberek?
Hát azt mindenképp, hogy komolyan vegyük Urunk figyelmeztetéseit. Maradjunk nyitottak arra, hogy akár saját meggyőződésünk ellenére is inkább higgyünk az Ő szavának, mint annak, amit saját vágyaink, érzéseink vagy akár ösztöneink súgnak. Bízzunk Istenben akkor is, ha olyan utakon vezet, amin nem gondoljuk, hogy járnunk kellene. Pál apostol, aki írja ezeket a sorokat, jól tudta mindezt. Hiszen ő is elutasította Jézust és ellensége volt a keresztényeknek egészen addig, amíg személyesen nem találkozott az Úrral. Olyan jó lenne, ha minden ember felismerné a saját meglátogatásának idejét! Ha meglátnánk, amikor Isten szól hozzánk! Mert ettől nem kevesebb függhet, mint a személyes jövőnk...
Isten hamar teljesíti ígéretét és a legfontosabb ígérete, hogy hamarosan visszatér. Mit gondolsz mennyi időnk van addig?
Túrmezei Erzsébet: Életünk aranya
Sáfáraim!" -intett az Úr.
S mi olyan gazdagok vagyunk.
Percet, órát kezünkbe számolt.
Sok láthatatlan aranyunk.
Olyan csodálatos vagyon.
Mire való? Meddig elég?
Míg aranyat aranyra költünk,
soha nem sejtjük van-e még?
De egy is olyan hatalom:
egy óra, röpke pillanat,
kenyérré lehet koldusasztalon
lehet meghajlás Isten-kéz alatt.
Boldog fölfeleszárnyalás
bilincses, átkos kötelék.
Odaadhatjuk játszva semmiért
és lehet mindenre elég.
Életet nyerhetünk vele,
s szétszórhatjuk haszontalan.
De soha egyikünk se tudja,
melyik az utolsó arany.
