Az Úrtól jövő segitség
Hányszor kérdezted, hogy miért nem segít Isten? Látszólag nem történik semmi, holott te igenis bajban vagy, szükséged lenne rá. A zsoltár író is ezzel a gondolattal, ilyen érzésekkel nyit. Látszólag hitetlenül, Istentől elszakadt emberként keresi a megoldásokat a problémára. Mégis feltekint, és keres valamit, ezért a hegyekre néz.
Miért pont a hegyekre néz? Az író nem csak költői képet használ. Ennek jelentősége van. A hegy nem csak egy kő tömb ami ott tornyosul magasan előtted, és vagy kikerülöd, vagy megmászod, hanem ennél sokkal több. A hegy egy hatalmas, erőt ért. Egy kiváló, tökéletes felette álló valamit. Nem véletlen hogy a hegy felé néz. A Biblia történeteiben amikor hegyről olvasunk, ott mindig valami nagy dolog történt. Gondoljunk csak Mózes történetére, amikor a Sinai hegyen megkapja a két kőtáblát, vagy arra mikor Illés találkozik Istennel, és szemtől szembe beszélgetnek a Hóreben. A hegyeken mindig nagy események történnek, ezért oda néz. Tudja hogy ha valahol, akkor ott történni fog valami nagy.
Az író tudja hogy bármekkora nehézséggel küzd, van egy irány amerre tekinthet. Istentől várja a szabadulást a problémáktól. Milyen csodálatos gondolat ez. Még akkor is, ha teljesen elborítanak a mindennapok küzdelmei, fordulhatok egy olyan Istenhez, aki tudhatom, hogy képes rajtam segíteni, mert Ő teremtett engem, és az egész világot. Neki nem nagy dolog az ami nekem hatalmas kihívás.
Mit teszel ha baj van? Gondolsz rá, hogy Istenhez fordulj? A zsoltár írója azt mondja, a választ Istennél keresi. Szinte azonnal Rá tekint. Fordulj hozzá, nézz fel Rá! Ő maga a hegy.
Bármekkora is a nehézség amivel küzdesz, Ő hatalmasabb annál.
