Az Úr eljegyez
„Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és
nem hívsz többé Baalnak. Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem
emlegetik többé nevüket”.
Igen érdekes, hogy a vers szóba hozza a férj
dolgot. Már csak azért is, mert a Baal héber szót fordíthatjuk, úrnak,
uralkodónak, vagy férjnek. Ez azt fejezi ki, hogy az embernek csak egy valakit
tudhat istenének és a vers értelmében nem Baal, hanem Jahve. A Baal istenek
megjelenése a Szentírásban ellenfélként tűnik fel Jahve-vel szemben, de nemcsak
az egyértelműség kedvéért nem mondjuk, hogy Jahve mindennél hatalmasabb egy
igaz Isten, mert ez lenne kézenfekvőbb, hanem azért, mert a történelem és az
egész életünk is ezt bizonyítja.
Bármennyire is ígéretes a hamis istenek
ámítása az Úr nem adja fel a küzdelmet szeretett társa megnyeréséért, mert az
ember szívére beszél szerelmes szóval.
Olykor-olykor megtörtént már ez a beszélgetés
talán veled is, amikor az Isten a szívedre beszélt, de az is lehet, hogy még
keresed, vagy várod ezt az alkalmat. Amikor Isten az izraeliták „szívére” beszél,
a pusztában teszi. A puszta egy alkalmas hely a kezdéshez, vagy az
újrakezdéshez. Ott csend, nyugalom van. Van idő és lehetőség átgondolni
mindent, majd újra gondolni dolgokat, és elvetni haszontalan tetteket, vagy gondolatokat.
Amikor az ember a fejét egy kicsit lecsendesíti, akkor ad teret arra, hogy Isten
belépjen az életében.
Sokan még nem engedték ezt meg az Istennek,
de ha az ember egyszer engedélyt ad Neki erre, akkor egészen biztosan nem fogja
megbánni.
