Egyenes úton járj!
"Ügyelj, hogy merre tart a
lábad, akkor minden utad biztos lesz. Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd
távol lábadat a rossztól!"
Példabeszédek
könyve 4. fejezet 26-27. verse
Egy kisgyermek, amikor járni
tanul még nagyon bizonytalan léptekkel halad előre. Az apuka vagy anyuka fölé
hajol, megfogja a kis kezét és segít neki abban, hogy tottyanjon le a földre a
kis légszákjaira vagy, hogy ne boruljon egy irányba sem. Később már elengedett
kézzel is olyan gyorsan vágtáznak keresztül a szobán, hogy nem győznek a szülők
utánuk rohangálni. Így képzelem el azt, amikor az ember elkezdi megismerni a
Istent. Segítő kezet nyújt, hogy el ne essünk, aztán később hosszabb és
hosszabb utakat tehetünk meg elengedett kézzel úgy, hogy közben Isten felé
tartunk.
Erről az ösvényről nem
szabad letérni sosem. Ha úgy érzed, hogy te még nem vagy azon az ösvényen, ne
félj! Sokan vannak, akiknek szükségük van segítségre, egészen az alapoktól.
Sokan vagyunk, akiknek kérdéseik vannak, és sok kérdésre még nem kaptunk
választ. Ezekre majd akkor szeretnék választ kapni, amikor Isten kezében
leszek.
Kb. húsz évvel ezelőtt volt
egy füzetem. Olyan dolgokat írtam bele, amiket szeretnék megkérdezni majd
Istentől. Egy komoly teológus számára ezek a kérdések valószínű egyszerűnek
számítottak volna, de mindig abban a tudatban éltem, hogy Isten számára ezek
igen lényeges kérdések lesznek, és majd lesz türelme mindre válaszolni nekem.
Sokat ezek közül már megértettem, de van, amit még most sem. A füzetet már rég
nem írom tovább, de talán jó volna. Ha van neked is kérdésed, és biztos is hogy
van, kezd el leírni őket, aztán szépen sorban majd mindre választ fogsz kapni.
