Angyalok éneke
El tudod képzelni a jelenetet? Pásztor vagy. Este van. A nyáj a karámban – a pihenőhelyen. Együtt ülsz a többi pásztorral a zsarátnok körül. Beszélgettek. Aztán hirtelen fényességet látsz, amely közeledik feléd! Egyre közelebb! Pontosan a te kis csoportod felé. A homlokodra teszed a kezed, hogy védd a szemed a fénytől. Mi akar ez lenni? Aztán hamar meglátod, hogy egy angyal az. Mikor éppen arra gondolsz, hogy a fáradtságtól talán álmodsz, látod, hogy a többi pásztor is ugyanazt látja. Már ragyog az egész mező. Egyetlen angyal fényétől! Amikor szemed kezdi megszokni a fényességet, újabb csoda következik: Istent dicsérő mennyei angyalok sokasága jelenik meg! Aztán tisztán, jól érthetően a következő szózatot hallod:
„…Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!” (Lukács 2:10-14 KAR).
Pontosan ez történt kétezer évvel ezelőtt. Tudod, hogy ez hamarosan ismét megtörténik? Nemsokára, Jézus Krisztus ismét eljön. De nem egy istállóba, egy szegényes jászolba érkezik, hanem angyalok sokaságától kísérve – hatalommal és dicsőséggel (Máté 24:30).
Szeretnék azok között lenni, akik meglátják az ég felhőiben visszatérő Jézus Krisztust!
Remélem, találkozom veled majd ott a nagy tömegben!
