A hegyek tengerbe hajigálása
„Jézus így felelt. Bizony mondom nektek,
ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak olyat tesztek, ami e fügefával
történt, hanem, ha azt mondjátok ennek a hegynek: kelj fel, és vesd magadat a
tengerbe, az is meglesz. Mindazt megkapjátok, amit imádságban hittel kértek.”
Máté 21:21-22.
Nem hiszem, hogy Jézus itt a hegyek
tengerbe dobálására gondolt!
Mi történt hát? Reggel Jézus „munkába
indult” tanítványaival Jeruzsálembe. Megéheztek. Egy leveles fügefa hívogatta
őket. A levelek alatt minden esetben ott voltak már a termések.
Kivéve most. Csak levél mindenütt, termés sehol. Jézus – a tanítványok nem kis
meglepődésére – megátkozta a fát. Másnap reggel megdöbbenve látták, hogy a fa
gyökerestül kiszáradt. Péter nagyon elcsodálkozott ezen. Neki válaszolta Jézus
a bevezetőben leírt mondatokat.
Higgy! Ha Isten mond valamit, miért
kételkedsz? Ha igazán hiszel, minden lehetséges! De vajon tudunk-e hinni?
„De jó neked, hogy van hited!” –
mondják sokan. Honnan van a hit? Isten adja. Hogyan? Hallás által; ha hallgatom
szavát, illetve olvasás által, ha olvasom a Bibliát. Így tehát mindenki számára
felkínálta azt a jó Isten. Mégis ezt olvassuk Lukács evangéliuma 18.
fejezetének 8. versében. „…az Emberfia, amikor eljön, vajon talál-e hitet
a Földön?”
Összefoglalva, igazi, erős hitre úgy
jutunk, ha a forráshoz, Istenhez és a Bibliához fordulunk. Ott megtölthetjük
hittel üres életünket. És ha igazán hiszünk, akkor akár a hegyek is elmozdulnak
a helyükből.
Örömmel mondhatom, én már sok hegyet a
tengerbe dobtam. Igaz, sokszor kértem hozzá barátaim segítségét is, és így
együttesen sikerült.
Volt egy nagyon kedves barátnőm, akinél
fiatalon tüdőrákot állapítottak meg. Imánk hatására ez a hegy a tengerbe
került, barátnőm több évtizedig élt még a megjósolt pár hónap helyett. Ilyen
betegséghegyek tengerbe dobásáról rengeteget tudnék írni.
De a tengerbe kerültek az óriási hegy
méretű félelmeim, a depressziódombom, az „őt nem tudom
elfogadni” sziklám, és még hosszan sorolhatnám.
Szeretnék egy feladatot adni neked a mai
napra. Kérd hittel Isten segítségét ahhoz, hogy a már régóta magaddal hordozott
hegyedet ma végre a tengerbe tudd dobni. Hidd erősen, hogy Isten le tudja, és
le is veszi válladról „hegyed” súlyát. Figyeld meg, lélekben
megkönnyebbülsz még akkor is, ha nem hallod azonnal a csobbanást. Hidd, hogy Ő
képes erre! Csak aztán arra vigyázz, nehogy csónakot keress, és elindulj, hogy
újra kihalászd!