Isten megszólít

Tegyük fel, az utcán sétálsz, és valaki hátulról megszólít, és egy egyszerű kérdést tesz fel. Valami ilyesmit: „Megmondaná nekem, merre találom a postát? Nem vagyok idevalósi?” Lehet ez a személy egy öltönyben, nyakkendőben lévő férfi, egy csinos lány, egy terhes anyuka, egy koldus vagy egy élemedett öregasszony. Amikor ránézel, akarva-akaratlanul egy kép alakul ki benned róla. Talán kicsit másként fogsz magyarázni, attól függően, hogy ez a kép milyen.

Tegyük fel, hogy ma reggel hasonló módon Jézus szeretne megszólítani. Mivel azonban nem láthatod Őt fizikailag, ezért elmagyarázza, milyen is Ő valójában, hogy a kialakult kép alapján tudj dönteni, amikor válaszolsz. Figyeld csak:

„Miután sokszor és sokféleképpen szólt Isten hajdan az atyákhoz a próféták által, ez utolsó időben Fia által szólt hozzánk, akit mindennek az örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, aki dicsőségének visszatükröződése és valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki miután bűneinktől minket megtisztított, a Felség jobbjára ült a magasságban.”

Zsidókhoz írt levél 1. rész 1-3. versek.

Nos, ma reggel ez a személy fordult hozzád egy nagyon egyszerű kérdéssel: „Mondd, szeretsz te engem?” „Gyermekem, volna rám ma egy kis időd?” „Elvinnél magaddal napi feladataidhoz?” S amikor válaszolsz, jusson eszedbe a fenti kép! Ki is ez a személy, aki ma megszólított? A Teremtő, a gondoskodó, hatalmas Úr, aki Isten jobbján áll, akinek semmi sem lehetetlen! S amikor válaszolsz, ne feledd el, az örök életed függ attól, hogy mit mondasz!