Kozmikus kattintás

„Annak pedig, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel: az egyedül üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsőség, fenség, erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké. Ámen.”

Júdás levele 24-25

Feleségem rengeteg akadályt leküzdött, hogy megírhassa szakdolgozatát. Alapos kutatómunkát végzett, kreatívan illesztette egymásba a gondolatokat. Közben váratlanul én kórházba kerültem, hátráltatva előrehaladását, de ő nem adta fel, és úgy nézett ki, hogy sikerülni fog. Már csak néhány utolsó simítást kellett volna elvégezni a dolgozaton, mikor egyszer csak elsötétedett a monitor. A laptop föladta a szolgálatot. Biztonsági mentés nem készült, próbanyomtatás nem volt. Több mint fél év kemény munkája néhány másodperc alatt semmivé foszlott. Legalább is akkor azt hittük. Aztán találtunk a campuson egy számítógépes gurut, aki több órás munka után elő tudta varázsolni az elveszettnek vélt dokumentumot. Így feleségem végül a nehézségek ellenére időben le tudta adni a szakdolgozatát. Azóta – gondolhatjátok – minden munkánkról készítünk biztonsági mentést.

Talán többen is átéltek már hasonló helyzetet. Ha nem mentjük el a dokumentumot, amin dolgoztunk, elég egy rövid áramszünet, a gép lefagyása, vagy a tápegység lemerülése, és már is elveszett a munkánk.

Igen kellemetlen helyzet, még ha csak egy rövid levélről is van szó. Hát még ha az életünkről! Amikor a Biblia arról beszél, hogy Isten „megőriz” (24. vers), vagy „üdvözít” (25. vers), akkor számítógépes szaknyelven tulajdonképpen „elment” (Ctrl + s). Isten vincseszterén minden emberélet ugyanis egy futó program, amibe minden információ rögzítve van (kezdve a DNS-láncunktól egészen addig, hogy mit vacsoráztunk tegnap este). Életünk fájlja azonban – egy áramszünet, vagy egy veszélyes vírus következtében – könnyen elveszhet. Ugyanakkor a program maga nem képes saját magát elmenteni, ehhez Isten „kattintása” szükséges. Ha elfogadjuk, hogy Jézus Krisztus értünk halt meg, akkor Isten a „mentés” gombra kattint a számítógépén, és életünk el van mentve a mennyei vincseszteren (Jelenések könyve 3:5; 21:37).

Bár Júdás apostol előtt minden bizonnyal más képek jelentek meg, az a bizonyosság és öröm, amiről könyve legvégén ír, ugyan úgy ránk is jellemző lehet, ha átéljük Isten szeretetét. Kérjük hát a kozmikus rendszergazdát, hogy a mi dokumentumunkat is mentse el az élet vincseszterére!