Nem könnyű jónak lenni
„Az
embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.”
Márk
10:27
„Jó leszek!” - ígértük, ígérjük és még ígérni is fogjuk
szüntelen. Mint ahogy a gyermek is teszi ebben a versben:
Juhász Magda: Jó leszek, ígérik a gyerekek!
Anyának ezt mondom én is,
kételkedik benne mégis.
Pedig a szavam betartom,
nem ugrálok utcasarkon,
kikerülök minden sarat,
ruha rólam le nem szakad!
Reggel-este fogat mosok,
iskolában jól tanulok.
A szobám is szinte ragyog,
játékot én szét nem hagyok.
De nem így a szomszéd gyerek!
Bizony vele sok baj lehet.
Engem is bánt, sárral fröcsköl!
Anyu mossa a cipőmről.
Nadrágomat elszakítja,
a leckéjét sosem tudja.
Állandóan összezavar,
ha felelek, - belekavar.
Ezért kapok rossz jegyeket,
akkor is, ha jól felelek.
És ha éppen otthon játszunk,
jól felforgatja a házunk.
Én kapok ki, ő meg nevet,
ilyen ez a szomszéd gyerek!
Anyu hallgat, mikor mondom,
aztán így szól: - Rontom - bontom!
Te vagy az a szomszéd gyerek!
Mást hibáztatsz magad helyett!
Nem szép dolog, ezt beláttam.
Lógó orral továbbálltam,
de előtte megígértem,
hogy jó leszek, hogy jó leszek!
Ki is bírtam... majd egy hetet!
Milyen igaz mindez. Mintha örökké bennünk élne az a „másik”
szomszéd gyerek, aki minden rosszra rávesz minket. Egész életen keresztül
hibáztatjuk, küzdünk ellene, vagy beletörődünk, hogy mi Ő vagyunk. Esetleg
letagadjuk azzal, hogy a másik se jobb. Sokszor elkeseredünk mert
megtapasztaltuk, hogy jónak lenni szinte már lehetetlen. Valóban így van ez?
Amikor Jézust kérdezték erről, azt válaszolta, hogy
olyan könnyű, mint tevének átjutni a tű fokán. Vagyis, szinte lehetetlen. A
hallgatóság csalódottan súgott össze, de a Megváltó ekkor vigasztalni kezdte
őket. Lehet, hogy az ember ezt nem tudja megtenni, de Isten igen! Istennek van
hatalma arra, hogy abban változtasson meg minket, amiben mi képtelenek vagyunk.
