Az elveszettek

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”

Lukács evangéliuma 19:10

Minden bibliaolvasó ember előtt jól ismert Zákeus, a fővámszedő története, akinek, miután Jézussal találkozott radikálisan megváltozott az élete. Addig magára gondolva, többet is elvett az emberektől, mint amennyit a törvény előírt, de a Jézussal együtt töltött idő rávilágított arra, hogy milyen területeken van szüksége változásokra. Nem tétovázott. Végiggondolva addigi életét rögtön döntött, hogy kárpótolni fogja azokat akiket becsapott, és ezután másképp él.

A történet számomra legszebb része az, amikor Jézus „felkeresi” Zákeust. Oda megy ahol éppen van, szémelyesen szólítja meg, nevén nevezi. Ez volt küldetésének egyik legszebb része, hogy megkeresse, és megtartsa az elveszettet.

Nemrég találkoztunk egy fiatal pásztorral, akire 100 tehenet bíztak. Napról napra legeltette őket a Hargitai Havasokon. A tehenek minden talpalatnyi füvet megkerestek, ha kellett a meredek hegyoldalra is felmásztak. A pásztor állandóan figyelte a jószágokat. Ha úgy tűnt, egyet-kettőt szem elől tévesztett, nevükön szólította, vagy a pásztortársát kérdezte: „Nem láttad Cifrát és Bimbót?” Ha a pásztortársa sem tudott segíteni, keresésükre indult, ha kellett, fel a hegyoldalon, vagy végig az úton ahonnan jöttek.

Többször láttuk, hogy a pásztor előrefut, aztán vissza, aztán fel a hegyre, át az úton, és keresi, keresi az elveszett jószágokat. S mindezt addig tette, míg meg nem találta őket. Egy alkalommal épp felfele tartottam a szűk autóúton, amikor a pásztor megálított és arra kért, ha utam során látok egy hófehér borjút, dudáljak kettőt. Pár perc múlva dudáltam. Nemsokára a fehér borjú újra a csorda útját követte.

A pásztor számára mindegyik állat fontos. Felelős értük. S tudja, ha nem találja meg őket estig, veszélybe kerülhetnek, védtelenül állva a vadakkal szemben.

Nem véletlenül használja a Biblia a pásztor képét a Megváltó munkájának szemléltetésére. Úgy ahogy a pásztornak az az egy vagy két jószág is fontos, aki a százból elkóborólt, Jézus számára is értékes minden egyes személy. Mindannyain hordozzuk a bűneset következményeit, s szinte természetes hajlamunk, hogy elkóboroljunk, saját útunkat akarjuk járni, önfejűen. Jézus azonban jobban szeret minket annál, hogy ezt szemrebbenés nélkül hagyja. Ő lejött értünk, személyesen megkeres, nevünkön szólít, és magához hív.

Lehet, hogy eddig azt mondtad magadban: „Nekem ne mondja meg senki, hogy merre menjek. Majd én!” Vagy úgy gondoltad, nincs szükséged Istenre, megoldod te magad a dolgaidat.

Jézus téged is keres, nem szeretné, hogy eltévedj, egyedül maradj, hanem azt szeretné, hogy biztonságban legyél mellette.

A világ egyre bizonytalanabb hely. Egyre kilátástalanabb. Egyedül Jézus Krisztus oldalán lehetünk biztonságban, csak benne lelhetünk igazi lelki békét. Ha hív, ne késlekedj! Fogadd el Őt még ma!