Ködbe burkolt álom
„A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.”
Lukács evangéliuma 2:20
A ködös, reggeli tájat kémlelve, kezedben egy csésze forró teával összeadsz és kivonsz, osztasz és szorzol, és reméled, hogy a vége pozitív lesz. Az év végéhez közeledve kell, hogy számot vess magadban, hogy végignézz a mögötted álló időn, és újragondold az életed.
Tudom, sokszor nem értetted Őt. Nem értetted, mit miért hagyott, miért nem lépett közbe úgy, ahogy szerinted jó lett volna. Miért adott és miért vett el, miért szólt vagy miért hallgatott? Szemed a keleti égboltot kémleli, hátha meglát egy jelet, valamit, amit követve eljuthatsz te is a régi csodák színhelyére, és találkozhatsz igazán Istennel, hogy feltehesd neki a benned oly régóta szunnyadó kérdéseket.
Ma reggel itt a lehetőség, hogy megtedd ezt az utazást. Ma reggel elindulhatsz, mint a bölcsek és a pásztorok, és találkozhatsz Isten Fiával. Ma reggel esélyt adhatsz neki, hogy megmutassa feléd igazi arcát, és elvegye szívedből a nyomasztó terheket. Ma reggel megtörténhet a csoda a te életedben is, hiszen Jézus Krisztus érted született meg az időnek teljességén, hogy odaadja neked Isten legdrágább ajándékát: békét, bocsánatot, egy új életet.
Hát zárd pozitívan ezt az évet! Indulj el ma Isten felé, és fogadd el a feléd nyújtott kegyelmet.
