Három „nem” Isten országáról….!
„És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába.” Máté 18,3
Ismereteim szerint Jézus három alkalommal beszél Isten országáról nemlegesen. Egyik alkalommal ezt mondja az egybegyűlteknek: „Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.” Máté 5,20
Máskor így szólt Nikodémushoz: „Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.” János 3,3.
A harmadik eset pedig az idézet reggeli Igénk.
Mindhárom esetben Jézus nagyon határozott! Ha csak olyan szintre jutunk el az igazságban, mint a farizeusok, akik bár tudták, hogy mit kellene cselekedni, mégsem tették, vagy ha tették is, csak képmutatásból, akkor ez kevésnek bizonyul Isten előtt.
Ha csak valamilyen vallás követője vagy hirdetője is vagyok, de életem nem újult meg víz és Lélek által, híjával találtatom.
De vajon milyen az az állapot, amire Jézus utal az alapigénkben? Hogyan lehetünk ismét gyermekek, ha már elteltek az évek felettünk? Milyen tulajdonságai vannak a gyermekeknek, amit Jézus példaként állít mindannyiunk előtt?
A gyermekek feltétel nélkül bíznak a szüleikben. Nem aggódnak a holnap felől még akkor sem, ha nem túl irigylésre méltó a család helyzete. Tisztelik, becsülik szüleiket mindenek felett, sőt készek megvédelmezni is őket, ha gúnyolják, vagy bántást szenvednek. Nem tudnak haragudni, gyűlölködni, hamar megbocsátanak egymásnak, és utána újra felhőtlenül játszanak, mintha mi sem történt volna. Őszinték, nincs bennük képmutatás, nem színészkednek, hanem tiszta érzéssel vannak egymás iránt.
Azt hiszem, sorolhatnánk azokat a nagyszerű tulajdonságokat, amik jellemzik gyermekeinket! Jézus azt akarja, hogy mi is úgy higgyünk benne, kövessük őt, hagyatkozzunk rá, mint ahogy a bűnnel még túlzottan nem szennyezett gyermekeink. Minden emberi okosság, képmutatás, ügyeskedés csak eltávolít bennünket attól a csodálatos országtól, ahol nem lesz bűn, csak őszinte, tiszta öröm és boldogság. Ebben a túlbonyolított világban, ahol úgy érezzük, hogy nem érvényesülhetünk csak csellel, ravaszsággal, Isten szólít bennünket egy szentebb életre!
Arra hív, hogy legyünk tiszták és feddhetetlenek még akkor is, ha ez emberileg nem látszik túl kifizetődőnek. Azt akarja, hogy legyenek olyan emberek, akik nem azért teszik a jót, mert ahhoz érdekük fűződik, hanem csak úgy „alapból”, mert nem is tudnának mást tenni!
Jézus ma reggel hozzád szól! Szeretne bevinni az Ő országába, de ahhoz el kell döntened, hol képzeled el a jövőd! Ha e földön, akkor élj e föld alapelvei szerint, de ha Isten országában, akkor át kell gondolni mindazt, ami nem helyes, és változtass, amíg nem késő! Persze, a saját erődből nem megy. Ezért hív Jézus ma reggel, hogy segítsen….!
Kormos Tivadar
Ismereteim szerint Jézus három alkalommal beszél Isten országáról nemlegesen. Egyik alkalommal ezt mondja az egybegyűlteknek: „Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.” Máté 5,20
Máskor így szólt Nikodémushoz: „Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.” János 3,3.
A harmadik eset pedig az idézet reggeli Igénk.
Mindhárom esetben Jézus nagyon határozott! Ha csak olyan szintre jutunk el az igazságban, mint a farizeusok, akik bár tudták, hogy mit kellene cselekedni, mégsem tették, vagy ha tették is, csak képmutatásból, akkor ez kevésnek bizonyul Isten előtt.
Ha csak valamilyen vallás követője vagy hirdetője is vagyok, de életem nem újult meg víz és Lélek által, híjával találtatom.
De vajon milyen az az állapot, amire Jézus utal az alapigénkben? Hogyan lehetünk ismét gyermekek, ha már elteltek az évek felettünk? Milyen tulajdonságai vannak a gyermekeknek, amit Jézus példaként állít mindannyiunk előtt?
A gyermekek feltétel nélkül bíznak a szüleikben. Nem aggódnak a holnap felől még akkor sem, ha nem túl irigylésre méltó a család helyzete. Tisztelik, becsülik szüleiket mindenek felett, sőt készek megvédelmezni is őket, ha gúnyolják, vagy bántást szenvednek. Nem tudnak haragudni, gyűlölködni, hamar megbocsátanak egymásnak, és utána újra felhőtlenül játszanak, mintha mi sem történt volna. Őszinték, nincs bennük képmutatás, nem színészkednek, hanem tiszta érzéssel vannak egymás iránt.
Azt hiszem, sorolhatnánk azokat a nagyszerű tulajdonságokat, amik jellemzik gyermekeinket! Jézus azt akarja, hogy mi is úgy higgyünk benne, kövessük őt, hagyatkozzunk rá, mint ahogy a bűnnel még túlzottan nem szennyezett gyermekeink. Minden emberi okosság, képmutatás, ügyeskedés csak eltávolít bennünket attól a csodálatos országtól, ahol nem lesz bűn, csak őszinte, tiszta öröm és boldogság. Ebben a túlbonyolított világban, ahol úgy érezzük, hogy nem érvényesülhetünk csak csellel, ravaszsággal, Isten szólít bennünket egy szentebb életre!
Arra hív, hogy legyünk tiszták és feddhetetlenek még akkor is, ha ez emberileg nem látszik túl kifizetődőnek. Azt akarja, hogy legyenek olyan emberek, akik nem azért teszik a jót, mert ahhoz érdekük fűződik, hanem csak úgy „alapból”, mert nem is tudnának mást tenni!
Jézus ma reggel hozzád szól! Szeretne bevinni az Ő országába, de ahhoz el kell döntened, hol képzeled el a jövőd! Ha e földön, akkor élj e föld alapelvei szerint, de ha Isten országában, akkor át kell gondolni mindazt, ami nem helyes, és változtass, amíg nem késő! Persze, a saját erődből nem megy. Ezért hív Jézus ma reggel, hogy segítsen….!
Kormos Tivadar
