csütörtök, október 11, 2012

Segítség


"Annak pedig, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel: az egyedül üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsőség, fenség, erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké."
Júdás levele 24-25

Sokszor elkel a segítség, mert egyedül nem boldogulunk. Hogyha igazán őszinték vagyunk, akkor elismerjük: mindig kell a segítség. Segítséggel jövünk a világra, segítséggel növünk fel, segítséggel tanulunk meg olvasni, segítenek dolgozni, segítenek gyógyulni, segítenek eltemetni.

Amikor Derek Redmond nekiindult a 400 méteres futásnak, akkor hálás volt az edzőjének és másoknak aki idáig segítették. Arra készült, hogy érmet nyer, és semmiképp sem arra, hogy segítségre lesz szüksége, hogy célba érjen. 150 méternél viszont éles fájdalmat érzett, és összecsuklott: elszakadt egy ínszalag. Némi agónia után felállt, és botladozva, vánszorogva elindult a cél felé. Ekkor valaki mellé állt, átkarolta és a cél felé segítette: az édesapja.


A verseny után azt mondták neki, hogy nem fog tudni sportolni és hogy sosem fogja a nemzetét képviselni versenyen a sérülése miatt. Az édesapja motiválására mégis nekivágott más sportágaknak és helyet kapott a brit kosárlabdacsapatban, majd sikereket ért el rögbiben is.

Nekünk is szükségünk van a segítségre a menny felé vezető úton. Csak mi tudjuk, hány sérülés gátol, hogy odérjünk. Milyen jó, hogy nekünk is van egy Atyánk, aki átkarolva segít a cél felé! És milyen jó, hogy amikor Sátán orrunk alá dörgöli, hogy nem lehetünk többé jók ebben az életben a sportsérüléseink miatt, Isten biztat, hogy ne adjuk fel, mert az örök életben még jók leszünk!

Csizmadia Róbert