Örülj a rossznak!
„Nagy örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle
megpróbáltatás ér.”
Jakab 1,2
Jól tudok pakolni. Amikor az autó
csomagtartójába kell préselni a csomagokat, amikor a hűtő polcán kell mindennek
helyet találni, ez a feladat az enyém. Tudom, hogy viszonylag kis helyre is sok
minden elfér, csak a sorrend, a holmik formája a lényeg. De mennyi teher fér el
az ember vállán?
Amikor úgy érezzük, hogy a világ
is összeesküdött ellnünk, amikor nagyon nehéz, vajon akkor is optimisták
lehetünk? Ekkor is csak sorrend és a forma a lényeg? Sokszor előfordul, hogy
csőstől jönnek a gondok, mintha sohasem akarna vége szakadni. Csak kapkodjuk a
fejünket, mit is tegyünk. Aztán, amikor elfogy az erő, amikor beleroppanunk,
jön a szokásos miért kérdése. E
helyett azonban Isten igéje most örömre hív, nem összeomlásra. Valóban elég ez?
Egyszerűen csak szemléletet, nézőpontot kell váltanunk és minden OK lesz? Jakab
apostol, aki látta Jézus szenvedését és maga is sok próbán ment keresztül meg
akarta értetni olvasóival az öröm okát is: „Hiszen
tudjátok, hogy hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez, az állhatatosság
pedig tökéletessé teszi a cselekedetet.” –írja a harmadik versben.
Hitünket éppen úgy kell edzenünk,
mint az izmainkat, mint az agyunkat. Először a könnyebbel kezdjük, aztán egyre
inkább beleerősítünk. Természetes, hogy nem megy minden azonnal, de idővel
haladni fogunk, csak maradjunk kitartóak. Mint az edzések is egyre kitartóbbá
teszik a sportolót, úgy erősítik lelkünk teherbíró képességét a próbák. Aztán
eljön az idő és látni fogjuk, hogy sokkal tovább bírjuk, sokkal több terhet
bírunk cipelni. Igaz, a legnagyobb boldogság nem az edzésekbe van, hanem a
győzelemben, de meg kell tanulnunk örülni az útnak is, ami oda vezet. A
tökéletesség ugyanis nem terem azonnal az életünkben…