Csak te és Jézus
„Ő pedig
monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek
meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt
alkalmas idejük.”
(Márk evangéliuma 6. fejezet 31. vers)
Őszintén
bevallom erről az Igéről én is ritkán és csak félve szoktam prédikálni, hiszen a
cél nem a pihenés, hanem a másokért való önzetlen és szüntelen munkálkodás. Meg
hát hogy is nézne ki, ha a szószékről a misszióra buzdítás helyett pihenésről
beszélnék?
Így
nem meglepő, hogy sokakat lelkiismeret-furdalás fog el, ha kissé lazítunk.
Persze ugyanakkor érezzük és látjuk, ahogy alábbhagy a lelkesedés, fogy az erő,
csökken a teljesítmény és tényleg jó lenne néha egy kis szusszanás, amikor nem
másoknak, hanem csak úgy magunknak olvassuk a Bibliát.
Jézus
ezzel a történettel ma épp arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a személyes
feltöltődés nélkül egy idő után elhal minden erőfeszítés. És arra hív, hogy ne
várd meg, míg egy kiégés döbbent rá, hogy nem vagy gép!
Mert
ez a történet világosan rámutat arra, hogy Sátán sokszor épp a legnemesebb
célokat akarja csapdává formálni, csak hogy elszakítson az erő forrásától. Mindig
akkor jön közbe valami, mikor imádkoznál, akkor zavarnak meg mikor
elcsendesednél.
Ahogy
olvassuk is: „elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok. A sokaság pedig
meglátá őket, amint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból
egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének” (32-33.
vers)
Igen,
az emberek a parton futva előzték meg a őket! Ám a hajóból csak Jézus száll ki.
A tanítványok alszanak, s naplementkor (Luk.9:12), miután kipihenték magukat,
mentek oda hozzá, hogy bocsássa el a tömeget.
Jézus
azonban nemcsak lelki, hanem fizikai kenyérrel is megelégíti a több, mint
ötezer embert, majd ezután átküldi a tizenkettőt a túlpartra, Ő pedig „felméne
a hegyre imádkozni.” (Márk 6:46)
S
ha Jézusnak, az Isten- Embernek ekkora szüksége volt naponta az elcsendesedésre,
az Atyával való négyszemközti beszélgetésre, mennyivel inkább nekünk…
Így
hív ma Jézus téged: Gyere, egy puszta helyre! Gyere, pihenj meg egy kissé! Gyere,
beszélgessünk!
Hogy
míg „másoknak prédikálsz, magad valami módon méltatlanná ne légy.” (1Kor.9:27)
