Nem nekünk kell ítéletet mondani

Szerző: -
Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.

Pál apostol olyan kérdésben írja ezeket a szavakat, amely komoly feszültséget okozott a római keresztények között. Nem mindenki gondolkodott ugyanúgy arról, mit szabad megenni vagy mely napokat kell különlegesnek tartani. Pál nem azt mondja, hogy mindenki győzze meg a másikat a saját igazáról. Inkább egy meglepő kérdést tesz fel. Miért ítéled el a testvéredet?

Sokszor nemcsak elfogadni szeretnénk a másikat, hanem át is formálni a saját képünkre. Mintha akkor lenne rendben, ha ugyanúgy gondolkodna, ugyanúgy döntene és ugyanúgy élne, ahogyan mi. Pedig Isten nem egyforma embereket teremtett. Lehet egység úgy is, hogy közben különbözünk. Sőt!

Az ítélkezés nagyon emberi működés. Gyorsan véleményt alkotunk valakiről abból, amit látunk, miközben az életének nagy részét nem ismerjük. Nem tudjuk, milyen veszteségeket hordoz, mitől fél vagy milyen küzdelmek vannak egy-egy döntése mögött. Mégis könnyű néhány mondatból vagy viselkedésből eldönteni, milyen ember.

Pál azonban még mélyebbre visz. Mindannyian Isten előtt fogunk megállni. Nem nekem kell eldöntenem, hogy a másik ember mit ér vagy milyen ítéletet érdemel. Isten ismeri azt is, amit én nem látok. Ez nem jelenti azt, hogy ne különböztessük meg a jót a rossztól vagy ne legyenek határaink. Az ítélőképesség és az ítélkezés nem ugyanaz.

Isten attól akar megóvni, hogy miközben mások hibáit vizsgáljuk, megfeledkezzünk a saját életünkről. Sokkal fontosabb kérdés, hogy én hogyan állok majd elé.

Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts elfogadnom, hogy nem kell mindenkinek olyannak lennie, mint én.
Taníts különbséget tenni ítélőképesség és ítélkezés között.
Őrizz meg attól, hogy a saját mércémet tegyem mások fölé.
Segíts inkább a saját életemet őszintén eléd vinni.
Ámen.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Jabéc imája

Szerző: -
Kép
Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért. Krónikák első könyve 4:10 Bárcsak nagyon megáldanál engem és sokkal többet adnál nekem, mint amit kérni merek tőled!  Bárcsak nagyon megáldanál engem anyagi javakkal úgy, hogy soha ne kelljen aggódnom a pénz miatt, és olyan életkörülmények között élhessek, amilyet csak elképzelek magamnak! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan egészséggel, hogy soha ne kelljen orvoshoz járnom, gyógyszert szednem, de még csak szemüveget sem hordanom! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan hosszú élettel, hogy még ükunokáimat is lássam felnőni! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan békével és biztonsággal, hogy minden napomat a lehető legnagyobb nyugalomban élvezhessem! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan sok családtaggal és baráttal, hogy soha többé ne kelljen egyedül éreznem magam! Bár...
További információk

A hangya példája

Szerző: -
Kép
„Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útjait, és légy bölcs!”   ( Példabeszédek könyve 6. fejezet 6.vers ) Szereted őket, vagy sem, tény, hogy a hangyák a sarkvidékeken kívül az egész bolygót meghódították. Több mint tizenkétezer fajtájuk van és becslések szerint körülbelül 1 millió jut belőlük fejenként mindannyiunkra. Lenyűgöző az erejük, a gyorsaságuk, alkalmazkodóképességük, kitartásuk és szorgalmuk pedig példaértékű. No de miért is szorgoskodnak a hangyák? Számukra a közösség, a kolónia fennmaradása és növekedése az első. Ezért egy hangyabolyban minden egyes hangyának meghatározott feladata van. Egyik építi a fészket, a másik védelmezi, a harmadik beszerzi az élelmiszert, vagy táplálja a királynőt, vagy gondoskodik az utódokról, stb. A kutatók azt is megfigyelték, hogy viszont azt az egyedet, amelyik ok nélkül tétlenkedik, azt kilökik a bolyból, sőt, még a királynőt is kivezetik, ha nem rak elég tojást, és helyébe másikat választanak. Igyek...
További információk

Ez nem az a nap!

Szerző: -
Kép
„Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.” Lukács evangéliuma 21:19  Az egyik kedvenc filmem, A Gyűrűk Ura - A király visszatér jelenete jutott eszembe, miután elolvastam ezt az igét. Aragorn egy végső ütközetbe vezeti az emberek egyesült seregét a gonosz Sauron ellen Mordor kapujához, egy utolsó segítséget nyújtva a Végzet-hegye felé igyekvő Frodónak, hogy elpusztíthassa az Egy Gyűrűt, a hatalom gyűrűjét. Az ellenséghez képest az emberek egy maroknyian vannak csak. A katonák szemében félelem ül. És ekkor megszólal a Vezér. „Álljátok a sarat! Ne engedjetek! Gondor fiai s Rohanéi, testvéreim! Látom a szemetekben ugyanazt a félelmet, mely engem is környékez. Eljöhet a nap, mikor a bátorság elhagy minket, mikor cserbenhagyjuk barátainkat, felbontjuk szövetségünket, de ez nem az a nap! A farkasok órájának, mikor a pajzsok széttörnek, s az emberek kora széthullik, még nem jött el a napja! Mert ma harcolunk! Mindazért, ami számotokra kedves ezen a földön, küzdjet...
További információk