Arcomhoz emeltelek

Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint amikor valaki arcához emeli gyermekét: jóságosan enni adtam nekik.
Hóseás könyve 11. fejezet 4. verse

Milyen kifejezőek és szépek azok a gesztusok, amik visszatükrözik szeretetünket a másik felé. Van, hogy nézek rövid videókat egy-egy platformon és az egyik kedvencem, amikor a férj már akkor veszi kedvesét, amikor még nem látja őt. El van merülve a várakozásban, vagy épp érkezik komoly arccal, de amikor meglátja a párját azonnal előjönnek ezek a mozdulatok. Egy kedves integetés, vidám, őszinte, sugárzó mosoly. Kicsit el is szégyellem magam, mert az, amit ekkor látok, igazából csak személyesen annak szól, aki Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint amikor valaki arcához emeli gyermekét: jóságosan enni adtam nekik.
Hóseás könyve 11. fejezet 4. verse

Milyen kifejezőek és szépek azok a gesztusok, amik visszatükrözik szeretetünket a másik felé. Van, hogy nézek rövid videókat egy-egy platformon és az egyik kedvencem, amikor a férj már akkor veszi kedvesét, amikor még nem látja őt. El van merülve a várakozásban, vagy épp érkezik komoly arccal, de amikor meglátja a párját azonnal előjönnek ezek a mozdulatok. Egy kedves integetés, vidám, őszinte, sugárzó mosoly. Kicsit el is szégyellem magam, mert az, amit ekkor látok, igazából csak személyesen annak szól, aki kapja.

Mindannyiunknak vannak ilyen mozdulatai, pillanatai, amit csak - nagybetűvel, mert a szerettünkről van szó - Neki adunk. Egy gyöngéd érintés, a kézfej ujjainak hátsó részével megsimogatom a bőrét. Egy gyengéd puszi az ajkára. Kicsit hosszabban tartó, szoros ölelés. Kezembe veszem, és ott tartom az arcát. A szemébe nézek sokáig, mélyen. Megsimogatom a fejét, a haját, mert tudatni akarom, hogy megbecsüllek, jót teszel velem. A szeretet gesztusai ezek, szavak nélküli, mély, intim pillanatok.

Valami ilyen gyengéd kötelékről beszél ebben az igében Isten. Ő úgy akar és úgy is bánik velünk, mint a szülő gyermekével. Arcához emel, gyöngéden átölel, magához szorít. “Ugye érzed, hogy szeretlek?” - kérdezi.

Vannak-e ilyen gyöngéd pillanatok a Vele töltött időnkben? Megengedjük-e, hogy ilyen közel jöjjön hozzánk? Mert mi is lehetünk olyanok, mint az elhúzódó, bezárkózó gyermek. Vagy akár az elutasító barát, aki nem akar megnyílni, mert fél, mert bizalmatlan.

Isten intim viszonyt szeretne kialakítani mindannyiunkkal, Ő is erre vágyik és biztos vagyok benne, hogy minket is boldoggá tenne ez a kapcsolat.
Mindannyiunknak vannak ilyen mozdulatai, pillanatai, amit csak - nagybetűvel, mert a szerettünkről van szó - Neki adunk. Egy gyöngéd érintés, a kézfej ujjainak hátsó részével megsimogatom a bőrét. Egy gyengéd puszi az ajkára. Kicsit hosszabban tartó, szoros ölelés. Kezembe veszem, és ott tartom az arcát. A szemébe nézek sokáig, mélyen. Megsimogatom a fejét, a haját, mert tudatni akarom, hogy megbecsüllek, jót teszel velem. A szeretet gesztusai ezek, szavak nélküli, mély, intim pillanatok.

Valami ilyen gyengéd kötelékről beszél ebben az igében Isten. Ő úgy akar és úgy is bánik velünk, mint a szülő gyermekével. Arcához emel, gyöngéden átölel, magához szorít. “Ugye érzed, hogy szeretlek?” - kérdezi.

Vannak-e ilyen gyöngéd pillanatok a Vele töltött időnkben? Megengedjük-e, hogy ilyen közel jöjjön hozzánk? Mert mi is lehetünk olyanok, mint az elhúzódó, bezárkózó gyermek. Vagy akár az elutasító barát, aki nem akar megnyílni, mert fél, mert bizalmatlan.

Isten intim viszonyt szeretne kialakítani mindannyiunkkal, Ő is erre vágyik és biztos vagyok benne, hogy minket is boldoggá tenne ez a kapcsolat.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Jabéc imája

A hangya példája

Ez nem az a nap!