Isten rád is gondot visel!
Az égbolt és rajta a csillagok, a Hold, vagy épp a Nap,
mindig is megmagyarázhatatlanul vonzottak. Talán ha nagyobb barátságban lennék a számokkal, akkor
valami csillagász vagy hasonló lennék, de mivel ez nem így történt, megmaradtam
olyannak, aki ámulattal figyeli éjjel az égboltot és csak elgondolkodok azon,
hogy vajon mi helyem van nekem az Univerzumban?!
A fenti versekkel kapcsolatban két gondolatom is támadt. Az
egyik és talán a legegyértelműbb az az, hogy Isten a teremtéskor nem tett
különbséget a teremtett dolgok, élőlények között, olyan értelemben, hogy
valamennyire gondot visel és napról-napra el látja a szükséges feltételekkel. Hiszen,
kevésszer vagy egyáltalán nem lehet hallani olyat, hogy a Hold nem világít
éjjel többet, mert kifogyott belőle a világítószer. Nem hallottunk még olyanról
sem, hogy a csillagok megszűntek, mert elfáradtak volna, vagy épp a Nap
visszavonult feladatától, mert elfáradt és nem tudja tovább a világosságot
adni. A fenti példák nagyon együgyűnek tűnhetnek, de ezekkel csak azt akartam
bemutatni, hogy Isten megadja azokat a szükségleteket minden teremtett dolognak,
élőlénynek, amelyek fontosak az életben maradáshoz.
A második gondolatom már egy kicsit közelibb. Vajon mi a
helyünk a világban? Az égbolton fellelhető, sőt az egész Univerzumban
megtalálható bolygóknak vagy egyéb létezőknek mind-mind feladatuk van. Azt
hiszem, hogy ha holnap felrobbanna egy bolygó az Univerzumban, akkor az komoly
hatással lenne a földi életünkre is, tehát okkal vannak teremtve. Na most ha a
bolygók okkal működnek és az égbolt sem üres, akkor nekünk embereknek is céllal
adatott az élet. Isten pedig, ahogy a körülöttünk lévő világ összes létező
teremtettségére gondot visel, ugyanúgy visel gondot az emberre is.
A zsoltáros azt írja, hogy törődik velünk, gondja van ránk,
pedig halandók vagyunk. Isten energiát, figyelmet, törődést és szeretetet
invesztál a létünkbe. Keressük hát meg a célunkat és töltsük be a
küldetésünket, hogy áldássá váljunk másoknak, ahogy éjjel a Hold és a csillagok
világítják meg a vándorok útját.
Áldott napot!
