Napról napra
68. Zsoltár 20. vers
Talán gyermekként legegyszerűbb megtapasztalni a napról napra gondoskodást és leginkább szeretett szüleink részéről.
Reggel felkeltenek, segítenek az elinulásban, a napi rutinban: mosakodás, öltözködés, reggelei, majd irány a suli. Általános iskolábn én leggyakrabban otthon ebédeltem, nem voltam napközis, szóval a szüleim és nagymamáim gondosjodtak az ebédről, a délutáni tanulásom ösztönzéséről, a játéklehetőségekről, majd a vacsiról és az est rutinról is. Mai napig emlékszem egy-egy mesére, amit olvastak nekem, vagy édesapámmal való közös filmezésekre később. Minden tőlük függött. Ők teremtették meg rá a lehetőséget.
De ahogy a gyermek nem gondol bele abba, hogy mit jelent szülei részéről a mindennapi gondoskodás, úgy az átlag ember sem gondolkodik túl sokat az Isten irántunk való gondoskodásáról. Pedig az még túl is megy mindazon, amit a szüleink tettek, tesznek értünk. Egyrészt, Ő adta nekünk a szüleinket, gondviselőinket is. Ugyanakkor mindig többet is tesz náluk.
Csak néhány példa: Ő az, aki véd minket akkor is, ha más nem tud megvédeni. Angyalainak parancsol felőlünk, hogy vigyázzanak ránk. Bár nem véd meg attól, hogy néha ne forduljanak rosszra a dolgok, ő mindezt a javunkra fordítja. Nincs annyi szerencse a világon, amennyiszer nekem ez már sikerült! Csak gondolj bele az életedbe, hogy mennyiszer volt szerencséd és rájössz, hogy ennek nagyon kicsi a valószínűsége! A szerencsénk a legtöbb esetben Isten gondoskodásának az álneve. Aztán ott vannak a lehetőségek, amelyek megadattak nekünk, amik szintén nem a szüleinken, vagy rajtunk múltak. Ezek azok, amiket meg a sors számlájára írunk, pedig itt is Isten segített. No, meg itt van önmagunk legyőzése is. Mennyi küzdelmet vívunk a rossz szokásainkkal, saját hibáinkkal. Miért van az, hogyha az Ő segítségét kérjük, akkor győzelmünk esélye exponenciálisan nő?
Így hát, kedves barátom, ma adjunk hálát Neki, hogy nincs olyan nap, hogy elfeledne minket, hanem minden 24 órában, annak minden pillanatában gondol ránk, gondoskodik rólunk a mi Istenünk, a mi Szabadítónk!
