Kijönni a viharból
„Inkább meghalunk, minthogy bepiszkítsuk a bundánkat!”
Bretagne tartományának királya hazafelé haladt a vadászatból. Egyszer csak meglátott egy kis állatkát, amely egy patakocska partján kétségbeesetten föl-le rohangált. Ez egy vízerecske volt, amin ennek a pici állatnak sem lett volna probléma „átgázolni”. Odafordult az udvari vadászhoz. A vadász elmondta, hogy a hermelin egy olyan állat, aki inkább meghal, minthogy bepiszkítsa a bundáját.
A királynak annyira megtetszett ez a magatartás, hogy új címert készíttetett. A címer közepén egy hermelin volt és az volt fölé írva: „Inkább meghalunk, minthogy bepiszkítsuk a bundánkat.
Elérkeztünk az utolsó nagy csatához (Jel. 13). Ebben a csatában a központi kérdés, hogy kit imádsz (Jel. 13:8). Vagy a hamis háromságot (tengerből feljövő fenevad /aki halálos sebet kap/; a földből feljövő fenevad /aki tüzed hoz le az égből/ és sárkány /sátán/), vagy a szentháromság egy Istent. De ha ez utóbbira szavazol, akkor számolnod kell azzal, hogy nem leszel megbélyegezve sem a kezeden, sem a homlokodon; és teljesen ellehetetlenül a helyzeted. A pénz ekkor már megszűnik, mint fizetőeszköz; csak kártyával lehet fizetni mindenhol. De a te kártyád le van tiltva.
Te mégis azt mondod: „Inkább meghalunk, minthogy bepiszkítsuk a bundánkat!”
Vagy ahogy Petőfi Sándor mondja szép versében:
„Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk!”
Kemény lesz a csata, de van egy örömhírem. Nem egyedül kell harcolnod.
Isten szentlelke által veled lesz és erőt ad.
Te csak egy vagy a száznegyvennégyezerből.
Szép énekünk azt mondja: „Küzdj és bízzál mindenkor, bár a szélvész zúg, tombol…” (Hitünk énekei 281)
Egyet elhihetsz. Akármekkora viharba keveredsz, Jézus veled lesz a viharban és azt mondja: „Robi ne csüggedj, mert én már ennél nagyobb viharból is kijöttem!”
(Soós Róbert)
