Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2025

Tiszta szívvel, okosan

Kép
Az Úr rendelkezései helyesek, megvidámítják a szívet. Az Úr parancsa világos, megvilágosítja a szemeket. 19. Zsoltár 9. vers Mindannyian szeretnénk egy kiegyensúlyozott, rendezet életet élni. Egy olyan életet, amelyben tudjuk honnan-hová tartunk, mert világosan látjuk a célt és az oda vezető utat is. Egy olyan életet, melynek napjai békességben és boldogságban telnek el és amelyben azok is érzik ennek áldását, akik körülvesznek bennünket. A kérdés csak az: Hogyan lenne ez lehetséges? Biztos előfordult már veled is az, hogy úgy érezted, mindettől igen távol vagy. Amikor rájöttél, hogy összekavarodtak benned és körülötted a dolgok és minden olyan zavarossá vált. Talán arra is emlékszek, hogy gyakran előfordult ilyen esetekben az egymásnak ellentmondó érzések és gondolatok kavalkádja is, ami miatt nem igazán tudtad, mi lenne jó neked. Ebben segít ma eligazodni a mai szövegünk a Zsoltárok könyvéből. Először is meg kell értenünk, hogy Isten rendelkezései és parancsai értünk vannak. A Sz...

Süllyedek…

Kép
Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.  Sámuel második könyve 22.fejezet 17.vers Egy hatalmas vihar közepén vagyok a tengeren. Körülöttem a hullámok majd’ elnyelnek, a villámok úgy világítják meg az égboltot, mint a déli óra napsütése. Az égbolt bele remeg a háborúba, amit az elemek vívnak egymással. Egyedül vagyok. Félek. A csónakom imbolyog, talán léket is kapott. A víz fokozatosan el lepi a csónakom alját és csak abban reménykedem, hogy hamarosan el ül a vihar és csendesedik a tenger. Nem, nem csendesedik. Összeszorított fogakkal, éppen pislogó szemekkel várom, hogy valami csoda folytán megmeneküljön az életem. A csónakom léket kapott. Süllyedek. Mostanra nincs biztonság körülöttem, csak én és a tenger. Süllyedek. Érzem, ahogy mélyülök és a víz lassan teljesen elborít. Kapálózok, üvöltök, kiabálok. Kétségbe vagyok esve. Talán, ha nyugton maradnék, nem süllyednék, de hisz úszni sem tudok, a víz pedig ellep. Tovább süllyedek. Félek.  Valami hozzáért a...

Frissítsd a térképet!

Kép
Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én életemet adom a juhokért. János evangéliuma 10:14-15 Előfordulhat, hogy a házasság hosszú évei alatt, a sok kötelesség teljesítése között egy házaspár tagjai "elfejlődnek” vagy elidegenednek egymástól. Kirepülnek a gyerekek, kiürül a ház, s hirtelen két idegen néz egymásra. Olyan ez, mintha valaki régi, elavult térképpel indulna útnak, s nem értené miért téved el folyton… Istennel ez soha nem történik meg. Amikor Jézus azt mondja: "ismerem az enyéimet”, akkor folyamatos jelenidőt használ. Tehát ismer ma is, nemcsak régen. Tudja mi van velem, észleli a változásokat és követi azokat. Nem fordul elő, hogy csupán a 20 évvel ezelőtti lényünket látja, s nem látja, ma, most hol tartunk, mi fáj, vagy minek örülünk. Isten is arra vágyik, hogy hasonlóképpen kapcsolódjunk hozzá, növekedjünk ismeretében. Ő nem változik, de velünk könnyen előfordulhat...

Az első gyertya

Kép
Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére… Pál levele a rómaiakhoz 1:16 Hogyan szerepelhet egy mondatban a „szégyen” vagy szégyelleni és az evangélium? Az evangélium nem valami jó hír? A görög világban ez a szó egy nagy győzelem, győztes csata vagy egy uralkodó születésének, illetve trónra lépésének hírét jelentette. De a győzelem és az új király születése vagy koronázása hogyan lehet szégyen tárgya? A Biblia egy istállóban született kisdedről beszél, aki számára nem volt hely egyetlen szálláson sem, és egy keresztre feszített Messiásról, aki úgy halt meg, mint egy utolsó bűnöző. Így már talán jobban érthető. Egy fenséges trónörökös születéséhez és egy dicsőséges királyi pályához képest ez minden, csak nem hirdetni való. De pont ez a gyönyörű a Biblia és benne Pál evangéliumában, hogy feje tetejére állítja a világot. Mert ennél jobb hír időtlen időkig nem volt és nem is lesz soha, hogy Isten emberré lett értünk, és minden dicsőségét hátra...

A szövetséges

Kép
Mert az Úr szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi. Krónikák második könyve 16:9 Ászá király, Júda uralkodója szövetségest keresett magának. Izráel, Isten kettészakadt népének északi fele hadat üzent nekik, így a déli országrésznek segítségre volt szüksége. Az első, és talán legkézenfekvőbb választás Arám uralkodója volt, akivel együtt, ha sikerül őt megnyerni, közre tudják fogni, bekeríteni Izráel országát. Rövid távon működött is a dolog, az északi országrész uralkodója és hadserege visszavonult. Isten azonban üzenetet küldött Ászá királyhoz. Az Úrnak ugyanis rosszul esett, hogy a király teljesen megfeledkezett róla, és helyette Arámhoz fordult segítségért. "Hiszen–mondta Isten–én végig téged kerestelek, mint szövetségest, neked csak el kellett volna fogadnod az ajánlatomat."  Ezek után Isten közli Ászával döntésének következményeit is. A király, szövetségének felajánlásával csak még több hatalmat adott Arám királyának ...

"A borsó meg a répa"

Kép
Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. Zsoltárok 34. fejezet 9 . "Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint  a borsó meg a héja ." - szól a híres Forrest Gump idézet. De kevesen tudják, hogy ez az angol szólás-mondás egy fordítási hibából jött létre. Ugyanis az angol konyhában a borsó meg a répa szétválaszthatlan egymástól. Mire azonban magyarra fordították, már "borsó meg a héjja" lett belőle. De hogy kapcsolódik ez a fenti igéhez? Az eredeti (héber) nyelvben úgy olvashatjuk "ízleljétek és lásátok". Isten létezése nem egy elméleti megtapasztalás, hanem gyakorlati valóság. Minden érzékszervemmel meg tudom tapasztalni. Olyan közeli kapcsolatban vagyok vele "mint a borsó meg a héjja". Az angol Bibliában pedig nem a "hapy" szó áll, hanem a "blessed". Tehát nem csak boldog, hanem áldott. Dávid király írta ezt a zsoltárt amikor Saul elől a Filiszteusokhoz menekült. Ákis király hadv...

Hagyd rá!

Kép
Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik… 37. Zsoltár 4-5. versek Az életben az egyik legnehezebb dolog kiadni a kezünkből az irányítást. Hol azért, mert bizonyítani akarunk – meg akarjuk mutatni, hogy elbírunk a feladattal, vagy mert úgy gondoljuk, rangon aluli volna másnak passzolni a feladatot. Máskor azért, mert úgy gondoljuk, hogy nálunk jobban senki nem tudja megcsinálni, ezért “ki ha én nem” alapon ragaszkodunk a kormányhoz. Aztán az is lehet, hogy egyszerűen nincs olyan, aki átvenné tőlünk. Hiába keresünk, senki nem tudja vagy hajlandó átvenni tőlünk a stafétát. Persze ez nem gond akkor, ha tényleg, minden kétséget kizáróan mi vagyunk a legalkalmasabbak az adott helyzetben. De mi van akkor, amikor ez egyáltalán nem igaz? Amikor az életünk problémáiról, nehézségeiről van szó? Azokról, amiket már évek, évtizedek óta próbálunk rendbe rakni, de nem sikerül? Egy olyan akadályról, ami egyedül megugorhatatlannak tűnik? Le...

Üdvösség - mi az?

 " és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." Apostolok cselekedetei 4. fejezet 12. vers A keresztények legnagyobb reménysége az Üdvösség. Mit is jelent ez valójában? Az Isten országába jutást, ahol mindannyian kárpótolva leszünk azért a sok rosszért, amit itt a földön elszenvedtünk? De vajon mérhető-e az emberi szenvedés? Mérhető-e az egyik emberé a másikhoz, és vajon csak a keresztények szenvednek? Nem szenved-e minden ember valahol igazságtalanul? És nem áll-e az ős ellenség minden szenvedés mögött okozóként? Az üdvösség azt jelenti, hogy végre igazam lesz azokkal szemben, akik eddig elnyomtak, bántottak és tönkre tettek. Sokan várják az üdvözüléstől a valódi igazságszolgáltatást. De mi lesz azokkal, akik megváltoztak, akár az utolsó pillanatban. Hány embert károsított és bántott meg a jobb lator a kereszt előtt? Mégis ott lesz az Isten országában, mert utolsó pillanatában hitt Jézusban, mint Messiá...

Álmaink és arcon csapásaink

Kép
És amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem. János evangéliuma 14. fejezet 13-14. vers Egy ember élete tele van “bárcsak”, “de jó lenne” és a kedvencem “azt akarom, hogy” kijelentésekkel. Mindannyian másra vágyunk, másra van szükségünk és más tenne boldoggá. Egy valami viszont valamennyiünkben közös: sóhajtottunk már a vágyaink után, aztán konstatáltuk, hogy talán soha nem kaphatjuk meg. De akkor miért ígérte Jézus azt, hogy bármit kérünk az Ő nevében az Atyától, megadja azt?! Ez az igei rész számomra megmutatja azt, hogy mire helyezem a hangsúlyt, mit olvasok ki a szövegből. Bármit kérhetek és egyetlen feltétele van csupán, hogy az Atya nevében kérjem és megkapom vagy bármit kérhetek, de a kérésem teljesedése összefügg azzal, hogy vajon annak teljesítése Isten dicsőítésére szolgálna-e? Kéréseink milyensége, motivációja és azok beteljesedésének hatása, milyen következményekkel járna a személy...

Ugyanaz

Kép
Én, az Úr, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok! Malakiás próféta könyve 3:6 Az egyetlen dolog ami állandó a világunkban az a változás, legalábbis így tartja a mondás. Az országok határai eltolódnak, a vezetők cserélődnek. Még a Földünk mágneses tere is vándorol. A sokszor állandónak vélt dolgok is folyamatos változásban vannak. Körülnézünk, és semmi sem állandó. Ami egyik nap még egyértelmű, másnap hatalmas kérdőjelként magasodik fölénk. A világon minden változik. Ez önmagában nem rossz dolog. Jó dolog a stabilitás, de a változás szép is lehet, nem kell feltétlen rossznak lennie. Mégis ha minden változik, az ijesztő. Amikor nincs biztos pont az félelmetes lehet. Még jó, hogy Isten mindig ugyanaz. Lehet, hogy nincs állandóság ránézésre a világunkban, de Isten tegnap és ma is ugyanaz. Ő ugyanaz, aki legyen szavával alkotta meg mindazt amit mi szüntelen kutatunk. Ugyanaz, aki először mondta Ábrahámnak, hogy nagy néppé teszi. Ugyanaz, aki Mózest elhívta. Ugyanaz, aki Dávidot ...

Kozmikus társasjáték

Kép
Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. János első levele 5:4 Szeretsz társasozni, kedves Olvasóm? Én nagyon. Szeretem a legtöbb fajtáját. Egyszer gondoltam egyet, és levettem a polcról az egyik nagy dobozos játékot, hogy megmutassam a gyerekeknek. Kidolgozott figurák vannak benne, kis plüss állatok, gondoltam biztos tetszeni fog nekik. Arra viszont nem készültem, hogy az öt éves kisfiam úgy dönt, hogy megtanulja a bonyolult szabályokat, és lelkesen várni fogja, hogy mikor folytatjuk a játékot. Szinte ragyogó arccal dobálja a kockát, és tervezi a lépéseit, mert tudja, hogy hamarosan vége a játéknak, és legyőzzük a főgonoszt. Mikor leülök a kisfiammal játszani, már tudom, hogy nyerni fogunk, mert jó apaként csak annyi küzdelmet adok, hogy nyerjünk. Én már fejben lejátszottam a játékot mikor ő először nyúl a bábujához. Én már tudom hogy győzünk, ő pedig hiszi hogy nyerni fogunk. Jézus már megnyerte ezt a "játékot...

A Szentlélek gyümölcse

Kép
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. Galatákhoz írt levél 5:22-23 A Biblia gyakran beszél úgy az emberi tettekről, cselekedetekről, mint életünk gyümölcseiről. Olyan ez, mint a gyümölcsfák, amelyek termése számtalan előfeltétel és folyamat eredménye. A gyümölcs minősége—vagy egyáltalán megléte—függ az éghajlattól, a föld minőségétől, a kapott tápanyagtól, a növény megfelelő gondozásától, és sorolhatnám. Hasonlóképpen, a mi tetteink is attól függnek, mi zajlik le bennünk, milyen külső körülmények hatnak ránk, mennyire vagyunk bizonyos dolgokban meggyökerezve, stb. Sőt, mindkét esetben előfordulhat, hogy egy ránézésre érett, szép és tápláló gyümölcs valójában ízetlen, kukacos, vagy egyenesen mérgező. Esetleg éppen fordítva: egy jelentéktelennek tűnő, szottyadt kis termés lesz a legfinomabb és a legtáplálóbb. Pál apostol erre a hasonlatra építve gyakorlatilag arra a következtetésre...

A kétlábú hit

Kép
Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Jakab 2:17 Középiskolában, az ötödik év végén technikusminősítő vizsgát kellett tennem. Ez két „lábon” állt: volt egy elméleti és egy gyakorlati vizsga. Az elméletin el kellett mondani, le kellett rajzolni vagy írni, hogy mit tudunk a kihúzott témakörről, a gyakorlatin pedig meg kellett mutatni, hogy hogyan csinálnánk a való életben. És volt egy fontos feltétel: mindkét vizsgán legalább elégséges eredményt kellett elérni ahhoz, hogy megkapjuk a bizonyítványt. Hiába tudta valaki az elméletet jól, ha a gyakorlati vizsgán megbukott, a bizonyítványba ez került: „Nem felelt meg”. A lelki, keresztény élet két lábon áll. Van az elmélet, és a gyakorlat. Az előbbit azért kell jól ismerni, hogy az utóbbit helyesen tudjuk megvalósítani. A hitünk alapja az, hogy megismerjük Istent olyannak, amilyen, azért, hogy szeretetből, örömmel rábízzuk magunkat, és vágy ébredjen bennünk arra, hogy összhangban akarjunk élni az útmutatásaival. Is...

Aki a legkisebbel megteszi...

Kép
A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten. A zsidókhoz írt levél 13. fejezet 16. vers A minap egy nagyszerű kezdeményezésről hallottam egy beszélgetős műsorban. A Nyomot Hagyunk jótékonysági tetoválónap során egy debreceni tetoválószalon magára vállalta, hogy a nap folyamán szerzett bevételét felajánlja a Leukémiás Gyermekekért Alapítványnak. Ahogy hallgattam a hírt, elgondolkoztam rajta, hogy mivel tudnék én is tenni valamit azokért, akik a társadalom legsebezhetőbb tagjaiként rá vannak szorulva mások jóindulatára? Lehet-e, kell-e tennem bármit? Mikor az első században működő gyülekezeti közösségekről gondolkozunk, akarva, akaratlanul is a saját közösségeink jutnak eszünkbe a saját, jól körülhatárolt liturgiájukkal, szokásaikkal, szófordulataival. Rögtön elképzeljük, ahogyan az első keresztények ünneplő ruhában (talán azért nem öltönyben-nyakkendőben) megérkeznek a templomba, beülnek a sorokba, felállnak énekelni, leülnek,...

Az igazi férfi

Kép
Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mond, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd amit parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek és megmentelek! Jeremiás próféta könyve 1. fejezet 7-8. verse Ma van a férfiak világnapja és a mai igénkhez kapcsolódóan az egyik weboldalon ( oldalborda.hu ) találtam néhány érdekességet azzal kapcsolatosan, hogy mit jelent/nem jelent ma férfinak lenni. 1. Az igazi férfi nem mutatja ki az érzelmeit szemben azzal, hogy az érzelmeink kimutatása tesz minket, férfiakat empatikus, bátor emberekké. 2. Az igazi férfi mindig tudja mit csinál szemben azzal, hogy a férfiak is kérhetnek segítséget és tanácsot. 3. Az igazi férfi a kenyérkereső, aki mindig gondoskodik a családjáról szemben azzal, hogy a férfi a társával együtt teremti elő a család szükségleteinek megoldását és képes megosztani a feladatokat vele mindkettőjük képességei és beleegyezése szerint. 4. Az igazi férfi nem beszél érzelmeiről, megoldja magának szemben azzal, hogy a fér...

Megismerni Őt.

Kép
Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr! Eljön az idő – így szól az Úr –, amikor megbüntetek minden körülmetéltet és körülmetéletlent. Jeremiás könyve 9.fejezet 23-24.vers Mostanában sok, számomra ismeretlen embert ismertem meg. De vajon tényleg ismerem őket? Mit jelent egyáltalán az, hogy valakit ismerünk? Ha tudjuk, hogy milyen ruhákat visel, milyen a hangja, vagy hogyan forgatja a szavakat, akkor kijelenthetjük a másik emberről, hogy ismerjük? És ha naponta beszélünk, megosszuk egymással a legbensőségesebb gondolatainkat is, akkor vajon ismerem a másik embert? Mikor jelenthetem ki azt, hogy ismerem a másik embert? Elgondolkodtam, hogy vajon mennyire ismerem Istent? Tudom, hogy Ő teremtette a világot, annyira szeret, hogy bár nem érdemlem, de az életét adta értem, ahogy azt is tudom, hogy kézben tartja a világmindenséget és azért nincs mé...

Bizalomban

Kép
Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje. János 6:68-69 Számomra mindig érdekes és izgalmas megismerni, hogyan találta meg valaki Jézust, döntött mellette és jár vele. Minden életút más és különleges. Kíváncsian és szívemben drukkolva figyelem, amikor valaki közeledik Istenhez. Hogyan fogja őt igazán megismerni, hogyan fog benne megszületni a bizalom, hogyan fog kitartani a meggyőződésében? Miközben mindenki személyes tapasztalatokon keresztül jut közelebb Istenhez, van néhány - törvényszerűségét tekintve - azonos pont is. Szükségünk van arra, hogy egy ponton meghozzuk a döntést: megbízom benne, rábízom magamat. Ehhez pedig szükségünk van arra, hogy megismerjük Őt és meggyőződésre jussunk abban, hogy Ő maga a szeretet, ráadásul engem személy szerint is szeret. Péter válaszában - “mi hisszük és tudjuk” - hangsúlyos az a gondolat, hogy mi elhittük és ma is hisszük, és megismertük és ma is tudjuk, h...

Betelve az Élettel

Kép
Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe. János 5:24 Nem az a kérdés, hogy mennyi nap van az életedben, hanem, hogy mennyi élet van a napjaidban. Van valami megindító abban, ahogyan a Biblia leírja Ábrahám halálát: „betelve az élettel”. Nincs benne kapkodás, nincs szégyen, nincs bűntudat, nincs hiányérzet. Az ember, aki megjárta a vándorlás, a hit, a kudarc és a kegyelem minden állomását, mindeközben "be volt telve", rendben volt önmagával. Jól volt. Még itt volt e földön, de elmerült az "örökkévalóságban". Mások ezzel szemben keserűen távoztak, haraggal a múltjuk, bánattal a döntéseik miatt,  önmagukkal  elégedetlenül, összetörve. Úgy látták magukat, mint akik sose értek célba. Igazán sose éltek. Isten azonban az előbbit szeretné adni mindenkinek már itt e földön: a bővelkedő,  betelt életet. Jézus épp erre mutat rá: az „örök élet” nem ...