reggeli dicséret

Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll. Zsoltárok könyve 125:1 Te szereted a hegyeket? Milyen lélegzetelállítóan fenségesek! Milyen más a hegytetőről szemlélni az utunkat, mint a mély szurdokokban küszködni… Mit üzen Isten általuk? Ma azt, hogy amikor Benne bízik valaki, akkor az életét úgy formálja át, hogy megingathatatlanná válik a jóban. Olyan ember lesz belőle, akire a bajban lehet számítani, aki szilárd elveket követ, akinek a szeretete nem a változó körülményektől függ. Isten hatalmas változásokat munkál a hívők életében, Jézushoz, a kősziklához hasonlóvá teszi őket. Bízol Benne? Legyen áldott a napod!

Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni. Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezik, mikor kévéit hozza. Zsoltárok könyve 126:5-6 A minap a kisfiam odajött hozzám, és azt mondta: "Apa! Dolgozz sokat, hogy mindenki halljon az Úr Jézusról!" Ez nagyon szép gondolat, de nem tudtam honnan jött, úgyhogy kértem hogy magyarázza el, hogy miért fontos ez neki. "Azért, mert ha mindenki hall Róla, akkor visszajön, és nem fog senki meghalni, hanem mind a mennybe megyünk." Ez az a remény, amit szeretnék megtanulni. A hagyomány szerint a harmadik gyertya az adventi koszorún a reményt szimbolizálja. Ma ne is menjünk messze ettől a gondolattól, a zsoltáros sem teszi. Isten teremtett egy világot, ami tönkrement, mert nagyon ügyesen tönkretettük. Sebaj! Még jó hogy nem itt van a vége a történetnek. Sok mindent el lehet venni az embertől, de a reményt nem. Azt csak feladni tudjuk. Jézus ígéretet tett, hogy eljön értünk. Ez az érzés töltse be ma a szívünket, ...

Én vagyok az Úr, nincs más, nincsen isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. Ézsaiás próféta könyve 45:5 Én vagyok a Teremtőd. Már ismertelek téged, mikor még meg sem születtél. Ott voltam, amikor világra jöttél, és én leheltem beléd az élet leheletét. Melletted voltam amikor beszélni, járni tanultál, én tanítottalak az életre. Én vagyok a Segítőd. Az oldaladon vagyok, ha elakadsz a hétköznapokban, a kapcsolataidban. Fordulhatsz hozzám, ha kérdéseid vannak, és nincs, aki megválaszolja azokat. Én vagyok a Gondviselőd. Én gondoskodom az életedről, ellátlak vízzel, táplálékkal. Én adok fedelet a fejed fölé, és ruhát a testedre, hogy ne kelljen fáznod. Én vagyok a Megtartód. Ha megbotlanál, erős kezembe kapaszkodhatsz. És az sem baj, ha elesel, hiszem azonnal nyúlok feléd, hogy felemeljelek. Ên vagyok az Élet. Minden percben engem lélegzel, rólam énekelsz, bennem jársz-kelsz. Mindenben engem látsz, engem ízlelsz, engem tapintasz. Rajtam keresztül létezel. Én vagyok a Minden...

Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam õ belé, törvényt beszél a népeknek. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg. Ézsaiás 42:1-3 Édesanyám elvileg „keresztény” családban nőtt fel, mire azonban nagykorú lett, úgy döntött, hogy ebből a kereszténységből nem kér. Az amúgy is „megrepedt nádszálat” törvényhez hűen ragaszkodó testvérek eltörték. Ezért két testvéremet és engem úgy neveltek, hogy nincs Isten. Aztán a tanárképző után Dél-Somogyban kapott állást, ahol egy nála idősebb hölgy felkarolta, aki később egy értelmi fogyatékos felnőtteket gondozó intézet igazgatója lett. A jó kapcsolat miatt mi nagyon sokat voltunk közöttük. Karácsony, húsvét, majális vagy jelmezbál…, mi mindig ott voltunk. Így megtanultuk azt a szabályt, hogy az amúgy is megrepedt nádat nem töröm el. Juhász Zsófia, aki az őrbottyáni intézetben dolgozot...

Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?    Máté evangéliuma 7. fejezet 16. vers “Kétségtelenül keresztény lennék, ha a keresztények a nap huszonnégy órájában végig azok volnának.” (Mahatma Gandhi) Elképedve állok a világ állapota előtt. Sorra derül ki egyházi vezetőkről, hogy titokban évekig erkölcstelen életet éltek, visszaéltek a bizalommal, az elismeréssel. Keresztények által támogatott politikusokról derül ki, hogy rosszabbak, mint ateista ellenfeleik. Papok buknak le ragadozó magatartásuk miatt és “keresztények” (szigorúan idézőjelben!) lepleződnek le nem keresztényi viselkedésükkel. Jézus, mikor a prófétákról tanít, megerősíti, amit már sokszor elmondott: ami a szív mélyén van, az megmutatkozik az élet minden területén, minden egyes percben. (Lukács 6:45) Nem lehet meghazudtolni azt, amit mélyen, legbelül táplálunk. Ezek a gondolatok azonban nem csak a prófétákról szólnak. Mi mind bizonyos szempontból Istent képviselj...

Az odafelvlókkal törődjetek, nem a földiekkel! Mert meghaltatok és a ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben. Pál apostolnak a Kolossébeliekhez írt levele 3. rész 2-3. verse Több, mint 18 évvel ezelőtt a Republic nevű zenekar írt egy dalt (Link az írás végén), aminek a refrénje tartalmazza a következő felszólítást: " Csak változz, csak változz! " Amikor először hallgattam, mélyen megindított engem a mondanivaló: Változnunk kell, amíg csak élünk, mert az idő is folyamatosan változik és mi sem maradhatunk ugyanazok. Abban az időben egy komoly lelki válságban volt az életem. Folyamatosan Isten szolgálatában éltem az életem, de mégis éreztem, valami nagyon hiányzik. Folyamatosan jöttem rá arra, hogy hitem gyakorlása is rutinszerűvé válhat, ez pedig azt hozza magával, hogy minden egyfajta mókuskerékké válik, amiből nem tudok kitörni. Elkezdtem keresni a lehetőségét a megújulásnak és idővel rájöttem arra, hogy nem a külső körülményeimnek kell másként alakulnia, h...

De megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat. ‭‭ Krónikák második könyve ‭7‬. fejezet 14. vers Az év végéhez közeledve sokan tartanak számadást. Többnyire az év elején vagy még az előző év végén kitűzött célokat vizsgáljuk meg és teszünk megállapításokat, amelyek leginkább arról szólnak, hogy egy újabb terhet vegyünk fel a hátunkra. Ez a teher lehet motiváló vagy épp szorongató, hiszen ki szeretne egy sikertelen évet maga mögött hagyni vagy épp cél nélkül neki futni egy újabb évnek?! Ezt a fajta hozzáállást már évek óta zsákutcának érzem. Csak egy újabb teher, egy újabb lista, amiért küzdeni kell és újabb félelmek, hogy milyen szerencsétlennek érzem magam, mert egy célom vagy tervem sem valósult meg… Ha éreztél már hasonlót vagy pont ilyen helyzetben vagy, akkor ez a mai bibliavers kifejezetten neked szól! A Teremtő minden nap megajándékoz ...

Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. Zsoltárok könyve 55:23 Volt már veled olyan, hogy nagy súlyt kellett cipelned? Volt olyan, hogy érezted, hogy bármelyik pillanatban összerogynak a lábaid, és elejted ami a kezedben, vagy a hátadon van? Ha történt már ilyen, akkor megérted Dávid gondolatait. Van az a helyzet, amikor nem vagy képes felemelni a lábad, mert olyan nehéz terhet kell cipelned. A lelkedben vagy fizikailag, de akkora súly nehezedik rád, hogy nem tudtál tovább haladni az életed útján. Dávid tapasztalatból tudja, hogy van kivel megosztani a terheket. Isten mindig kész rá, hogy átvegye ami a lelked nyomja. Lehet nem fog egy csettintésre megváltozni a világ, és minden rendbe jönni, de a lelked attól még lehet könnyebb. Isten célja nem az, hogy elbukj, így abban segít hogy talpon maradj. Csak bízd rá a terhed, és menj tovább!

Miért csüggedsz el, lelkem, és miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek! Zsoltárok könyve 43:5 Advent. Várakozás. Mindannyian várunk valamire. Egy bíztató hírre az orvostól, arra, hogy végre itt legyen a téli szünet, vagy egy cseppnyi magányra, mert már elég volt a mindennapok mókuskerekéből. Arra, hogy felhívjon valaki, és hallhasd újra azt a kedves hangot. Várunk arra, hogy végre este legyen, felgyulladjon a második gyertya lángja, a remény lángja, és a bennünk pislákoló fény is megerősödjön, két kézzel kapaszkodjon a Mindenhatóba, és bízzon abban, Ő a kezében tartja világunkat. Mert Ő nem hagyott minket magunkra. Erre emlékezünk, hogy az idő egy pontján kézzel foghatóan belépett az emberiség történetébe, egy lett közülünk, és feláldozta értünk önmagát, hogy megszabadítson minket a bűn hatalmától. De feltámadt, és azóta is értünk él. Mennybemenetele óta pedig várjuk Őt vissza, mert a történet még nem ért véget. Még mindig egy bűnnel te...

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is. Máté evangéliuma 6:19-21 Mikulás ünnepe talán gyerekként volt legérdekesebb a számunkra. Az apró ajándékokkal, a csokival, a cukorkával szinte minden gyereket meg lehet nyerni. De az évnek ezen a napján talán egyre ritkábban jut eszünkbe az, hogy a Mikulás alakjának egyik ihletője nagyon is valóságos személy volt. Ő volt Szent Miklós püspök, aki a történetek szerint valamilyen módon megosztotta vagyonát a rászorulókkal. A történetek különböző változatai szerint az ajándékok, amiket adott, mindig arra szolgáltak, hogy segítse az emberek megélhetését, könnyítsen az életükön. Sőt, ajándékát mindig úgy adta, hogy senki ne tudja meg, honnan származnak, hiszen úgy tekintet...

Hanem gondolj mindig Istenedre, az Úrra, ő ad neked erőt a gazdagodáshoz, hogy szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak, fenntartsa mind a mai napig. Mózes ötödik könyve 8:18 Egy vezetés oktatáson az oktató szlalomozni tanította a tanulót. Azt mondta neki, hogy nézze mindig a következő bóját, és próbálja meg elkerülni. A tanuló megindult az autóval, és bármilyen óvatosan is ment, és bármilyen jó érzéke is volt a dologhoz, mégis a harmadik, de legkésőbb negyedik bóját letarolta. Ekkor az oktató mosolyogva új instrukciót adott: "Mostantól figyeld az utolsó bóját a távolban!" A tanuló így is tett, és láss csodát, elsőre szinte tökéletesen kikerülte az összeset. Nem tudom te milyen nehézségekkel küzdesz per pillanat. Nem tudom, hogy mennyire tölti ki a mindennapjaidat. Azt viszont tudom, hogy aki csak a problémákat veszi észre, az legfeljebb belesüppedni tud a nehézségek mocsarába, és egyre lejjebb és lejjebb kerül benne. Ez nem túl kecsegtető gondolat. Van viszont egy másik út ...

A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen. 19. zsoltár 14. vers A legnagyobb veszély nem mindig kívülről érkezik. Ana Montes története erre megrázó példa. A Védelmi Hírszerzés kiváló elemzőjeként dolgozott az Egyesült Államoknak, miközben titokban a kubaiaknak szolgáltatott ki minden információt. Senki – sem az FBI-ügynök testvérei, sem a Kubára specializálódott hírszerző párja – nem sejtette, hogy kettős életet él. A jó kémről ugyanis – épp ez a lényeg, – senki nem tudja, hogy kém. A zsoltáros szerint a lélek legkifinomultabb „kémje” a kevélység. Belül lép működésbe: észrevétlenül férkőzik a gondolataink közé, míg végül irányítani kezdi a szívünket. A büszkeség csendben uralkodik, elhitetve velünk, hogy nincs szükségünk Istenre, hogy mi magunk is eligazodunk. Ezért imádkozik Dávid így: „A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen.” Ez az alázatos be...

Az Úr rendelkezései helyesek, megvidámítják a szívet. Az Úr parancsa világos, megvilágosítja a szemeket. 19. Zsoltár 9. vers Mindannyian szeretnénk egy kiegyensúlyozott, rendezet életet élni. Egy olyan életet, amelyben tudjuk honnan-hová tartunk, mert világosan látjuk a célt és az oda vezető utat is. Egy olyan életet, melynek napjai békességben és boldogságban telnek el és amelyben azok is érzik ennek áldását, akik körülvesznek bennünket. A kérdés csak az: Hogyan lenne ez lehetséges? Biztos előfordult már veled is az, hogy úgy érezted, mindettől igen távol vagy. Amikor rájöttél, hogy összekavarodtak benned és körülötted a dolgok és minden olyan zavarossá vált. Talán arra is emlékszek, hogy gyakran előfordult ilyen esetekben az egymásnak ellentmondó érzések és gondolatok kavalkádja is, ami miatt nem igazán tudtad, mi lenne jó neked. Ebben segít ma eligazodni a mai szövegünk a Zsoltárok könyvéből. Először is meg kell értenünk, hogy Isten rendelkezései és parancsai értünk vannak. A Sz...

Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.  Sámuel második könyve 22.fejezet 17.vers Egy hatalmas vihar közepén vagyok a tengeren. Körülöttem a hullámok majd’ elnyelnek, a villámok úgy világítják meg az égboltot, mint a déli óra napsütése. Az égbolt bele remeg a háborúba, amit az elemek vívnak egymással. Egyedül vagyok. Félek. A csónakom imbolyog, talán léket is kapott. A víz fokozatosan el lepi a csónakom alját és csak abban reménykedem, hogy hamarosan el ül a vihar és csendesedik a tenger. Nem, nem csendesedik. Összeszorított fogakkal, éppen pislogó szemekkel várom, hogy valami csoda folytán megmeneküljön az életem. A csónakom léket kapott. Süllyedek. Mostanra nincs biztonság körülöttem, csak én és a tenger. Süllyedek. Érzem, ahogy mélyülök és a víz lassan teljesen elborít. Kapálózok, üvöltök, kiabálok. Kétségbe vagyok esve. Talán, ha nyugton maradnék, nem süllyednék, de hisz úszni sem tudok, a víz pedig ellep. Tovább süllyedek. Félek.  Valami hozzáért a...

Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én életemet adom a juhokért. János evangéliuma 10:14-15 Előfordulhat, hogy a házasság hosszú évei alatt, a sok kötelesség teljesítése között egy házaspár tagjai "elfejlődnek” vagy elidegenednek egymástól. Kirepülnek a gyerekek, kiürül a ház, s hirtelen két idegen néz egymásra. Olyan ez, mintha valaki régi, elavult térképpel indulna útnak, s nem értené miért téved el folyton… Istennel ez soha nem történik meg. Amikor Jézus azt mondja: "ismerem az enyéimet”, akkor folyamatos jelenidőt használ. Tehát ismer ma is, nemcsak régen. Tudja mi van velem, észleli a változásokat és követi azokat. Nem fordul elő, hogy csupán a 20 évvel ezelőtti lényünket látja, s nem látja, ma, most hol tartunk, mi fáj, vagy minek örülünk. Isten is arra vágyik, hogy hasonlóképpen kapcsolódjunk hozzá, növekedjünk ismeretében. Ő nem változik, de velünk könnyen előfordulhat...

Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére… Pál levele a rómaiakhoz 1:16 Hogyan szerepelhet egy mondatban a „szégyen” vagy szégyelleni és az evangélium? Az evangélium nem valami jó hír? A görög világban ez a szó egy nagy győzelem, győztes csata vagy egy uralkodó születésének, illetve trónra lépésének hírét jelentette. De a győzelem és az új király születése vagy koronázása hogyan lehet szégyen tárgya? A Biblia egy istállóban született kisdedről beszél, aki számára nem volt hely egyetlen szálláson sem, és egy keresztre feszített Messiásról, aki úgy halt meg, mint egy utolsó bűnöző. Így már talán jobban érthető. Egy fenséges trónörökös születéséhez és egy dicsőséges királyi pályához képest ez minden, csak nem hirdetni való. De pont ez a gyönyörű a Biblia és benne Pál evangéliumában, hogy feje tetejére állítja a világot. Mert ennél jobb hír időtlen időkig nem volt és nem is lesz soha, hogy Isten emberré lett értünk, és minden dicsőségét hátra...

Mert az Úr szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi. Krónikák második könyve 16:9 Ászá király, Júda uralkodója szövetségest keresett magának. Izráel, Isten kettészakadt népének északi fele hadat üzent nekik, így a déli országrésznek segítségre volt szüksége. Az első, és talán legkézenfekvőbb választás Arám uralkodója volt, akivel együtt, ha sikerül őt megnyerni, közre tudják fogni, bekeríteni Izráel országát. Rövid távon működött is a dolog, az északi országrész uralkodója és hadserege visszavonult. Isten azonban üzenetet küldött Ászá királyhoz. Az Úrnak ugyanis rosszul esett, hogy a király teljesen megfeledkezett róla, és helyette Arámhoz fordult segítségért. "Hiszen–mondta Isten–én végig téged kerestelek, mint szövetségest, neked csak el kellett volna fogadnod az ajánlatomat."  Ezek után Isten közli Ászával döntésének következményeit is. A király, szövetségének felajánlásával csak még több hatalmat adott Arám királyának ...

Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. Zsoltárok 34. fejezet 9 . "Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint  a borsó meg a héja ." - szól a híres Forrest Gump idézet. De kevesen tudják, hogy ez az angol szólás-mondás egy fordítási hibából jött létre. Ugyanis az angol konyhában a borsó meg a répa szétválaszthatlan egymástól. Mire azonban magyarra fordították, már "borsó meg a héjja" lett belőle. De hogy kapcsolódik ez a fenti igéhez? Az eredeti (héber) nyelvben úgy olvashatjuk "ízleljétek és lásátok". Isten létezése nem egy elméleti megtapasztalás, hanem gyakorlati valóság. Minden érzékszervemmel meg tudom tapasztalni. Olyan közeli kapcsolatban vagyok vele "mint a borsó meg a héjja". Az angol Bibliában pedig nem a "hapy" szó áll, hanem a "blessed". Tehát nem csak boldog, hanem áldott. Dávid király írta ezt a zsoltárt amikor Saul elől a Filiszteusokhoz menekült. Ákis király hadv...

Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik… 37. Zsoltár 4-5. versek Az életben az egyik legnehezebb dolog kiadni a kezünkből az irányítást. Hol azért, mert bizonyítani akarunk – meg akarjuk mutatni, hogy elbírunk a feladattal, vagy mert úgy gondoljuk, rangon aluli volna másnak passzolni a feladatot. Máskor azért, mert úgy gondoljuk, hogy nálunk jobban senki nem tudja megcsinálni, ezért “ki ha én nem” alapon ragaszkodunk a kormányhoz. Aztán az is lehet, hogy egyszerűen nincs olyan, aki átvenné tőlünk. Hiába keresünk, senki nem tudja vagy hajlandó átvenni tőlünk a stafétát. Persze ez nem gond akkor, ha tényleg, minden kétséget kizáróan mi vagyunk a legalkalmasabbak az adott helyzetben. De mi van akkor, amikor ez egyáltalán nem igaz? Amikor az életünk problémáiról, nehézségeiről van szó? Azokról, amiket már évek, évtizedek óta próbálunk rendbe rakni, de nem sikerül? Egy olyan akadályról, ami egyedül megugorhatatlannak tűnik? Le...

 " és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." Apostolok cselekedetei 4. fejezet 12. vers A keresztények legnagyobb reménysége az Üdvösség. Mit is jelent ez valójában? Az Isten országába jutást, ahol mindannyian kárpótolva leszünk azért a sok rosszért, amit itt a földön elszenvedtünk? De vajon mérhető-e az emberi szenvedés? Mérhető-e az egyik emberé a másikhoz, és vajon csak a keresztények szenvednek? Nem szenved-e minden ember valahol igazságtalanul? És nem áll-e az ős ellenség minden szenvedés mögött okozóként? Az üdvösség azt jelenti, hogy végre igazam lesz azokkal szemben, akik eddig elnyomtak, bántottak és tönkre tettek. Sokan várják az üdvözüléstől a valódi igazságszolgáltatást. De mi lesz azokkal, akik megváltoztak, akár az utolsó pillanatban. Hány embert károsított és bántott meg a jobb lator a kereszt előtt? Mégis ott lesz az Isten országában, mert utolsó pillanatában hitt Jézusban, mint Messiá...

És amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem. János evangéliuma 14. fejezet 13-14. vers Egy ember élete tele van “bárcsak”, “de jó lenne” és a kedvencem “azt akarom, hogy” kijelentésekkel. Mindannyian másra vágyunk, másra van szükségünk és más tenne boldoggá. Egy valami viszont valamennyiünkben közös: sóhajtottunk már a vágyaink után, aztán konstatáltuk, hogy talán soha nem kaphatjuk meg. De akkor miért ígérte Jézus azt, hogy bármit kérünk az Ő nevében az Atyától, megadja azt?! Ez az igei rész számomra megmutatja azt, hogy mire helyezem a hangsúlyt, mit olvasok ki a szövegből. Bármit kérhetek és egyetlen feltétele van csupán, hogy az Atya nevében kérjem és megkapom vagy bármit kérhetek, de a kérésem teljesedése összefügg azzal, hogy vajon annak teljesítése Isten dicsőítésére szolgálna-e? Kéréseink milyensége, motivációja és azok beteljesedésének hatása, milyen következményekkel járna a személy...

Én, az Úr, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok! Malakiás próféta könyve 3:6 Az egyetlen dolog ami állandó a világunkban az a változás, legalábbis így tartja a mondás. Az országok határai eltolódnak, a vezetők cserélődnek. Még a Földünk mágneses tere is vándorol. A sokszor állandónak vélt dolgok is folyamatos változásban vannak. Körülnézünk, és semmi sem állandó. Ami egyik nap még egyértelmű, másnap hatalmas kérdőjelként magasodik fölénk. A világon minden változik. Ez önmagában nem rossz dolog. Jó dolog a stabilitás, de a változás szép is lehet, nem kell feltétlen rossznak lennie. Mégis ha minden változik, az ijesztő. Amikor nincs biztos pont az félelmetes lehet. Még jó, hogy Isten mindig ugyanaz. Lehet, hogy nincs állandóság ránézésre a világunkban, de Isten tegnap és ma is ugyanaz. Ő ugyanaz, aki legyen szavával alkotta meg mindazt amit mi szüntelen kutatunk. Ugyanaz, aki először mondta Ábrahámnak, hogy nagy néppé teszi. Ugyanaz, aki Mózest elhívta. Ugyanaz, aki Dávidot ...

Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. János első levele 5:4 Szeretsz társasozni, kedves Olvasóm? Én nagyon. Szeretem a legtöbb fajtáját. Egyszer gondoltam egyet, és levettem a polcról az egyik nagy dobozos játékot, hogy megmutassam a gyerekeknek. Kidolgozott figurák vannak benne, kis plüss állatok, gondoltam biztos tetszeni fog nekik. Arra viszont nem készültem, hogy az öt éves kisfiam úgy dönt, hogy megtanulja a bonyolult szabályokat, és lelkesen várni fogja, hogy mikor folytatjuk a játékot. Szinte ragyogó arccal dobálja a kockát, és tervezi a lépéseit, mert tudja, hogy hamarosan vége a játéknak, és legyőzzük a főgonoszt. Mikor leülök a kisfiammal játszani, már tudom, hogy nyerni fogunk, mert jó apaként csak annyi küzdelmet adok, hogy nyerjünk. Én már fejben lejátszottam a játékot mikor ő először nyúl a bábujához. Én már tudom hogy győzünk, ő pedig hiszi hogy nyerni fogunk. Jézus már megnyerte ezt a "játékot...

A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. Galatákhoz írt levél 5:22-23 A Biblia gyakran beszél úgy az emberi tettekről, cselekedetekről, mint életünk gyümölcseiről. Olyan ez, mint a gyümölcsfák, amelyek termése számtalan előfeltétel és folyamat eredménye. A gyümölcs minősége—vagy egyáltalán megléte—függ az éghajlattól, a föld minőségétől, a kapott tápanyagtól, a növény megfelelő gondozásától, és sorolhatnám. Hasonlóképpen, a mi tetteink is attól függnek, mi zajlik le bennünk, milyen külső körülmények hatnak ránk, mennyire vagyunk bizonyos dolgokban meggyökerezve, stb. Sőt, mindkét esetben előfordulhat, hogy egy ránézésre érett, szép és tápláló gyümölcs valójában ízetlen, kukacos, vagy egyenesen mérgező. Esetleg éppen fordítva: egy jelentéktelennek tűnő, szottyadt kis termés lesz a legfinomabb és a legtáplálóbb. Pál apostol erre a hasonlatra építve gyakorlatilag arra a következtetésre...

Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Jakab 2:17 Középiskolában, az ötödik év végén technikusminősítő vizsgát kellett tennem. Ez két „lábon” állt: volt egy elméleti és egy gyakorlati vizsga. Az elméletin el kellett mondani, le kellett rajzolni vagy írni, hogy mit tudunk a kihúzott témakörről, a gyakorlatin pedig meg kellett mutatni, hogy hogyan csinálnánk a való életben. És volt egy fontos feltétel: mindkét vizsgán legalább elégséges eredményt kellett elérni ahhoz, hogy megkapjuk a bizonyítványt. Hiába tudta valaki az elméletet jól, ha a gyakorlati vizsgán megbukott, a bizonyítványba ez került: „Nem felelt meg”. A lelki, keresztény élet két lábon áll. Van az elmélet, és a gyakorlat. Az előbbit azért kell jól ismerni, hogy az utóbbit helyesen tudjuk megvalósítani. A hitünk alapja az, hogy megismerjük Istent olyannak, amilyen, azért, hogy szeretetből, örömmel rábízzuk magunkat, és vágy ébredjen bennünk arra, hogy összhangban akarjunk élni az útmutatásaival. Is...

A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten. A zsidókhoz írt levél 13. fejezet 16. vers A minap egy nagyszerű kezdeményezésről hallottam egy beszélgetős műsorban. A Nyomot Hagyunk jótékonysági tetoválónap során egy debreceni tetoválószalon magára vállalta, hogy a nap folyamán szerzett bevételét felajánlja a Leukémiás Gyermekekért Alapítványnak. Ahogy hallgattam a hírt, elgondolkoztam rajta, hogy mivel tudnék én is tenni valamit azokért, akik a társadalom legsebezhetőbb tagjaiként rá vannak szorulva mások jóindulatára? Lehet-e, kell-e tennem bármit? Mikor az első században működő gyülekezeti közösségekről gondolkozunk, akarva, akaratlanul is a saját közösségeink jutnak eszünkbe a saját, jól körülhatárolt liturgiájukkal, szokásaikkal, szófordulataival. Rögtön elképzeljük, ahogyan az első keresztények ünneplő ruhában (talán azért nem öltönyben-nyakkendőben) megérkeznek a templomba, beülnek a sorokba, felállnak énekelni, leülnek,...

Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mond, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd amit parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek és megmentelek! Jeremiás próféta könyve 1. fejezet 7-8. verse Ma van a férfiak világnapja és a mai igénkhez kapcsolódóan az egyik weboldalon ( oldalborda.hu ) találtam néhány érdekességet azzal kapcsolatosan, hogy mit jelent/nem jelent ma férfinak lenni. 1. Az igazi férfi nem mutatja ki az érzelmeit szemben azzal, hogy az érzelmeink kimutatása tesz minket, férfiakat empatikus, bátor emberekké. 2. Az igazi férfi mindig tudja mit csinál szemben azzal, hogy a férfiak is kérhetnek segítséget és tanácsot. 3. Az igazi férfi a kenyérkereső, aki mindig gondoskodik a családjáról szemben azzal, hogy a férfi a társával együtt teremti elő a család szükségleteinek megoldását és képes megosztani a feladatokat vele mindkettőjük képességei és beleegyezése szerint. 4. Az igazi férfi nem beszél érzelmeiről, megoldja magának szemben azzal, hogy a fér...

Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr! Eljön az idő – így szól az Úr –, amikor megbüntetek minden körülmetéltet és körülmetéletlent. Jeremiás könyve 9.fejezet 23-24.vers Mostanában sok, számomra ismeretlen embert ismertem meg. De vajon tényleg ismerem őket? Mit jelent egyáltalán az, hogy valakit ismerünk? Ha tudjuk, hogy milyen ruhákat visel, milyen a hangja, vagy hogyan forgatja a szavakat, akkor kijelenthetjük a másik emberről, hogy ismerjük? És ha naponta beszélünk, megosszuk egymással a legbensőségesebb gondolatainkat is, akkor vajon ismerem a másik embert? Mikor jelenthetem ki azt, hogy ismerem a másik embert? Elgondolkodtam, hogy vajon mennyire ismerem Istent? Tudom, hogy Ő teremtette a világot, annyira szeret, hogy bár nem érdemlem, de az életét adta értem, ahogy azt is tudom, hogy kézben tartja a világmindenséget és azért nincs mé...