Izgalmas szent

Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. Jelenések 1:3 Ha azt mondom: "Jelenések könyve", mi jut eszedbe? Tűz, füst, szörnyek, végítélet? Mintha egy posztapokaliptikus horrorfilm trailerét néznénk. Sok keresztény áll így hozzá: ha nem vagy kellően betojva, biztos nem érted! Mintha a Biblia és a depresszió ikertestvérek lennének. A vallás pedig felvonó a paranoia nevű hegyre. A szentség meg a minden színt kimaró hypo volna. De figyeld meg, mit mond a szöveg: boldog, aki olvassa, és boldog, aki hallgatja és eszerint él! Hogy milyen? Hát boldog. Még a Bibliában is benne van, hogy ha nem az öröm irányába vonz a vallásod, valamit nagyon félreértesz. Amikor János megírta ezt a könyvet, a keresztények kemény időkben éltek. Birodalmi üldöztetés, árulás, állandó halálhörgés, siralom. Ebben a kontextusban mondja, hogy boldogságot hoz, ha meghallod az Isten üzenetét és engeded, hogy ...