Visszatekintés és újévi fogadalom

Mindezeket hallva a végső tanulság ez: Féld Istent és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akar rossz az.
Prédikátor könyve 12. fejezet 13-14. vers

Az év utolsó napjának reggelén talán a legtöbb embernek leginkább a szilveszter vidámsága, bolondozása jár a fejében. Lehet már megfőtt a bab, vagy a lencse, be van hűtve az éjféli koccintáshoz a pezsgő, elő van készítve a vendégek számára a parti helye és épp azon gondolkodunk, hogy miként fogjuk eltölteni az utolsó pillanatokat, kinek kívánunk először boldog újévet. De legyen ez a reggel egy kicsit a visszaemlékezés reggele is! Mi történt veled az évben? Hogyan látod visszanézve az elért eredményeket? Tanultál-e valamit a kudarcokból? Alakul-e a terved a jövőre nézve?

Bár másként ítélhetjük meg az újévi fogadalmak jelentőségét, mégis érdemes ilyenkor egy kicsit elszámoló hangulatba kerülni. Sikereinket, kudarcainkat leginkább az is meghatározhatja, hogy milyen célokat tűztünk anno magunk elé egy éve, vagy korábban. Az okos ember tervezi a jövőt, méri életútját, hogy hol is tart, de csak akkor lesz maradéktalanul boldog, ha céljai valós értékeket mutatnak. A helyes célok helyes, igaz értékekből fakadnak és válnak valóra.

A bölcs király, Salamon, ma reggel a legfontosabb értékként az istenfélelmet helyezi elénk, erre mondja, hogy ez az embernek fő dolga, sőt kötelessége. No nem azért teszi ezt, mert vitatkozna hitről, a vallás értékéről azzal szemben, amit a világi élet nyújthat. Nem. Azért teszi, mert tapasztalt emberként tudja, hogy a jövő, az Istené és azoké, akik Őt tisztelik és szeretik. Már a könyvének az elején leírja, hogy ezen kívül minden hiábavalóság. Hiábavalóság egyrészt azért, mert életünk vége előbb utóbb eljön és nincs mit tenni Isten nélkül. Másrészt minden öröm hiábavaló Isten nélkül, mert csak kiüresíti az embert. Ezt pedig nem papolja, hanem olyan emberként jelenti ki, aki megélte azokat a dobzósdásokat és élvezeteket, amiket ebben a világban el lehet érni. Mint az az ember, aki mindig újabb és újabb csúcsokat tűzött maga elé és amikor az utolsóra is fölért nem talált ott semmit, csak magányosságot és ürességet.

Így hát ma reggel azt tanácsolom neked, készíts számadást! Mik a valódi céljaid? Mit szeretnél elérni még az életben? Mit tettél eddig érte és mi lesz ezután? És ami a legfontosabb: Mindez összhangban van-e Isten akaratával az életedre nézve? Hiszen Ő csak jót akar neked, hogy a jövő, amiben Ő jelen van, a tiéd is legyen.
Istentől áldott, ilyen sikerekben gazdag, boldog, új esztendőt kívánok!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy tánc az esőben

Ez nem az a nap!

Mint a villámlás