Biztonságban Istennél

Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint emberben bízni. Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint előkelő emberekben bízni.

Zsoltárok könyve 118:8-9

Amikor huszonéves voltam, a szűkös anyagi lehetőségek miatt elég rozzant autókkal jártam. És természetesen csak műszaki vizsgák előtt vittem őket szerelőhöz, vagy ha közel voltak ahhoz, hogy ne lehessen velük közlekedni. Egyik alkalommal a futóművel történt valami, és mivel olyan állapotban volt, bizonytalan volt, hogy meg lehet-e javítani, vagy sem. Megkérdeztem a szerelőt, hogy javítható-e úgy, hogy biztonságos legyen. Azt mondta: „Megpróbáljuk. Egyébként is, mindannyian Isten kezében vagyunk!”

Én akkor már hittem Istenben, de az alapján, ahogy mondta, az volt az érzésem, hogy ez azt jelenti, hogy ők csinálnak vele valamit (megjavítják, ahogy tudják), utána meg bármi történhet, de ne aggódjak nagyon, ha jó, ha rossz a futómű, úgyis Isten kezében van az életem. Hát mit mondjak? Nem nyugtatott meg nagyon…

Jó, ha olyan emberek vesznek minket körül, akikben bízhatunk. Ez biztonságérzetet ad. Jó, ha bízni tudunk abban, hogy a sofőr tud vezetni, ha felszállunk a buszra; jó, ha bízni tudunk az orvosban, aki műteni fog, mert arról ismert, hogy érti a dolgát; és még jobb, ha tudjuk, hogy a szüleink, a házastársunk, a gyermekeink szeretnek minket, és megteszik értünk a mindennapokban, amit tudnak, hogy örömteli legyen az életünk – ahogy mi is megtesszük értük. De minden jóindulat mellett is, egyáltalán nem biztos, hogy azok, akikben bízunk, képesek arra, amit meg akarnak tenni, ha képesek rá, akkor jól fog sikerülni, és hogy mindent tudnak ahhoz, hogy jó döntéseket hozzanak.

Ezért, bár jó, ha tudunk bízni emberekben, de sokkal jobb, ha bízunk Istenben, különösen a nehézségek idején, amikor a legsebezhetőbbek vagyunk, és oltalomra van szükségünk. Hiszen ő biztosan a javunkat akarja, mert nagyon szeret, mindent tud, ezért jó döntéseket hoz, mindenre képes, és mindig minden jól sikerül neki.

Olyan jó, hogy vele biztonságban vagyunk!