Isten világosságában

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány.

„Legyen világosság” (1Móz.1:3) – Így kezdődött el a földi történelem, így indult e földi élet. „Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől és elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget meg éjszakának. Lett este és reggel, ez egy nap” (1Móz.1:4-5)

S hogy mi adta a világosságot? (Nap, hold és csillagok csak a negyedik nap ’születtek’ meg.) Valami különleges fényforrás? Netán maga az Örökkévaló, az Ő jelenléte, az Ő dicsősége? És mi a helyzet a sötétséggel? Hiszen, Ő éjszaka is jelen van. Ez egyenlőre; titok.

Évezredekkel a teremtés után jött egy János nevű ember, aki „bizonyságot tett a világosságról, hogy mindenki higgyen általa” (Ján.1:7) Ez a világosság, ahogy egy másik János írja: „az Ige”, aki testté lett (Ján.1:14) „az Élet”, „aki által minden lett” (Ján.1:3,10), „az emberek világossága” (Ján.1:4), aki „Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.” (Ján.1:11)

S hogy miképp lett testté a világosság? Hogy miért zavart némelyeket a jósága, a segítőkészsége, az általa lefektetett törvények iránti elkötelezettsége, a szelídsége, az „új szépséget teremni sebző oltó-kése”? Ez is titok még egyenlőre.

Mint az is titok, hogy a bűn történelmének lezárása után miképp fogja a Bárány beragyogni az Új földet, az Új Jeruzsálemet, úgy, hogy a házak legeldugottabb sarkai is fényleni fognak. De ugyanakkor, ahogy a teremtéskor, „lesz este és lesz reggel”, lesznek napok, hónapok, és „hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr.” (Ézs.66:23)

S mi van addig? Hol van ma a Bárány világossága?

„Az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett” (2Kor.4:6)

Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5:16)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A legfontosabb nap