Szeretlek Isten!
Szeretlek Uram, én erősségem! Az Úr az én kősziklám, váram
és szabadítóm, az én Istenem, kősziklám, ő benne bízom; az én pajzsom,
üdvösségem szarva, menedékem.
Dávid szíve aznap csordultig tele volt hálával, szeretettel Isten
iránt. Csodálatos szabadítása sért adott hálát, hiszen az úr megszabadította őt
minden ellenségének kezéből és Saul kezéből. Éneket énekelt Isten csoda
tetteiről, amelyeket az ő életében hajtott véghez. Minden csatáért, amit
megnyert és minden győzelméért, amit elért Istennek adott hálát, de nem
akárhogyan. Kifejezte legbelsőbb érzéseit, azt mondta Istennek, hogy szereti Őt!
Istent szeretni sokkal többet jelent, mint csak elfogadni, hogy ő az Úr, az,
aki irányítja az életünket, és ott van, ha baj van. Dávidnak különleges és mély
kapcsolata volt Istennel. Nem azt mondta, hogy hálás vagyok Uram, ha valamit
valaki tesz értünk azt meg szoktuk köszönni, nem nagy ügy. Általában az
ilyesmin gyorsan túl lendülünk, nem szoktuk sokáig ragozni. Dávid nem simán
hálás, hanem megvallja, hogy szereti Istent, kifejezi szívének legmélyebb
érzését, gondolatát.
Az emberek az esetek legnagyobb részében csak akkor
mondják egy másik egyénnek, hogy szeretik, ha azt komolyan is gondolják. Nem szórják
össze vissza, bőkezűen a vallomásukat, ritkán mondják és nem akárkinek. Különleges
közelség van olyan emberek között, akik megvallják egymásnak a szeretetüket. Dávid
közel volt Istenhez, nem csak hálás volt neki, ha nem szerette Istent.
Kedves olvasó, amikor Istenre gondolsz, csak hálás vagy neki,
hogy szereted is? Mondtad-e már Istennek, hogy szereted? Mert az úgy rendben
van, hogy gyakran idézed a Biblia aranyszövegét: „Mert úgy szerette az Isten
a világot” vagy a jánosi levelekből: „Aki nem szeret, nem
ismerte meg Istent, mert Isten szeretet.” 1Jn 4:8. De kifejezted-e te
magad a világmindenség Urának, hogy mit érzel iránta? Vagy még sosem
foglalkoztatott az, hogy az emberiséget kapcsolódásra teremtő Isten is vágyna
arra, hogy a „nagy családjának” tagjai kifejezzék érzéseiket irányába? Persze Isten
mindent tud rólunk, de vajon nem esne jól neki, ha időnként kimutatnánk szavakkal
is mennyire szeretjük őt?
Dávid képes volt megfogalmazni milyen érzésekkel van teli a
szíve, amikor Istenre gondol. Bárcsak
nem lennénk annyira ridegek és elmondanánk az Úrnak mennyire szeretjük őt. Bárcsak,
azt, hogy képesek vagyunk érzelmeket megélni és kifejezni értéknek tekintenénk,
amit ajándékba kaptunk az Istentől.
Ma tedd meg, hogy kimondod Istennek: Uram
nemcsak hálás vagyok, de szeretlek is! Annyi mindennel megáldottál. Jó, hogy az
életem része vagy. Köszönöm, hogy nem csak az utat mutatod és kézben tartod a
jövőt, de te is szeretettel gondolsz énrám. Szeretlek Uram! Ámen!