Nem maradsz egyedül!
Szomorodtál el, vagy háborodtál fel már igazságtalanság
miatt? Nem csoda, ha történt ilyen, hiszen az életben rengeteg igazságtalan
dolog történik. Naponta többször szembesülünk ilyen esetekkel a munkahelyünkön,
a gazdaságban, a politikában, és számtalan más területen. És jól megfigyelhető,
hogy sokszor azok jutnak gyorsabban előre, akik nem az egyenes úton járnak,
akik nem becsületesen élnek.
Ez a témája annak a zsoltárnak is, amelyben a fenti mondatot
szerepel. A zsoltár írója nem is tagadja, hogy így működik ez a világ. Inkább
vigasztalni és megerősíteni próbálja azokat, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy
Isten útmutatásai szerint, helyesen éljenek, de közben ott vannak bennük a nagy
kérdőjelek, hogy miért megy jobban azoknak, akik nem így tesznek?!
Az egyik ilyen érv az, hogy nézzük csak meg majd a végén, az
ítélet idején, hogy hova vezetett a tisztességtelen emberek útja. Beszél arról
is, hogy (előbb-utóbb) a saját csapdájukba fognak beleesni az erőszakosak.
Aztán az érvek sorában említ olyanokat is, amik arról szólnak, hogy miért jó
már most becsületesnek lenni. És ezek közül az egyik ez: „nem láttam, hogy
elhagyatottá lett az igaz...”
Isten soha nem hagyja el az igaz embereket, azokat, akik
hozzá ragaszkodnak, és akik az általa kijelölt úton járnak (de legalábbis
őszintén törekednek erre). Lehet, hogy rossz dolgok is történnek velük, de Isten
csak olyat enged meg az életükben, amit el bírnak hordozni, a
próbákban mindig ott lesz velük, és soha nem maradnak magukra! És amikor eljön
az az idő, hogy „megsemmisülnek a bűnösök” (20. vers), ez lesz az, ami igazán
számít, ugye?
