Végre otthon!

Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit majd teremtek! Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajkiáltás hangja.

Ézsaiás próféta könyve 65:17-19

Te hogy képzeled el az Új Földet? Szerintem bármit is képzelsz róla, az közelében sincs a valóságnak. Ne érts félre, nem a képzelőerődet akarom lekicsinyelni, hanem Isten kreativitását gondolom olyan hatalmasnak.

Amikor először utaztam repülőn, elámultam az út szépségén. Fantasztikus látvány volt, ahogy az ég a felhők felett ragyog, és csodálatos volt látni, ahogy a földön lévő városok apró maketteknek tűntek, a folyók mint a cérnaszálak terültek el, a hegyek pedig mint a vakondtúrások dudorodtak ki a földből. Elképzeltem, ahogy Isten először megalkotta ezt a világot. Elképzeltem, ahogy Ő láthatta az egészet. Elképzeltem, ahogy kitalálja, hogy merre legyenek a kontinensek, és csak ámulok a kreativitásán. El sem tudom képzelni, hol lehet a határa.

Ézsaiásnak azt mondja Isten, hogy olyan csodálatos lesz, hogy el fogod felejteni az előzőt. Persze képi beszéd, nem kell mindent szó szerint venni. Azt jelenti, hogy felülmúl bármilyen látványt, amit valaha láttál. Még a legszebb hegyvonulat, a legtisztább tó, a legnyugodtabb tenger is eltörpül majd mellette.

Ő annyira szeret téged, hogy latba veti a kreativitása végtelenségének minden rezdülését, hogy te majd csodálva azt mondd: "Végre! Itthon vagyok!"

Hát készülj! Hamarosan láthatod az új otthonod!