A félelem ellensége
Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon mi a félelem ellentéte?!
Neked van ötleted? Én arra a megállapításra jutottam, hogy a félelem ellentéte
– és egyben ellensége is – a bizalom. Ha bízok, nem félek! És mikor tudok
bízni? Ha ismerem a bizalmam tárgyát vagy azt a személyt, akivel kapcsolatba
kerülök.
A bizalom megismerés által jön létre. Természetes, hogy félek
kiugrani egy helikopterből ejtőernyővel a hátamon, mert még soha nem tettem…és
valószínűleg nem is fogom. A bizalom tehát a megismerésen és a kipróbáláson
alapszik. Nem működik ez másképp az Istennel megélt kapcsolatban sem.
Az emberek, amikor azt hallják, hogy Isten jön ítélni
(Zsolt.98:9) vagy épp haragra gerjed (Mt 3:7) félelmet éreznek. Ez a félelem
pedig abból táplálkozik, hogy nem ismerik félelmük tárgyát, aki jelen esetben
az Úr Isten.
Az ítélet és a harag negatív jelentartalommal bír egészen addig,
amíg meg nem ismerjük Jézust, akiről úgy ír Pál apostol: „várjátok a mennyből
Jézust, az ő Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket
az eljövendő haragtól” (1Thessz.1:10). Jézus megismerése a bizalmat erősíti,
hogy a félelem ne legyen rajtunk úrrá. Isten ítélete nem büntetés, hanem
helyreállítás, megjobbítás és újjáteremtés fókuszú.
Erről szól a fenti zsoltár is: a tenger zúg, az egész
földkerekség és annak lakói is, a folyók tapsolnak és a hegyek ujjonganak, mert
Isten ítélete helyreállít és nem tönkretesz.
Áldott napot!
