Veszteség vagy nyereség?

„Fizessen meg tetteidért az Úr, legyen bőséges jutalmad az Úrtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.” 


Ruth súlyos döntéseket hozott meg férje halála után, mikor anyósa Naomi elhatározta, hogy visszatér szülőföldjére, Izráelbe. Elhagyta szüleit, népét, vállalta, hogy idegenben él. Mindezt miért? Mert szerette Naomit és által megismerte és megszerette a teremtő Istent, Izráel Istenét (vö. Ruth 1.14-18). Mindent elhagyott, hogy részese lehessen Isten népének, közössége lehessen Istennel.

A megtérés komoly döntés mindannyiunk életében. Isten azt kéri, hogy mindent adjunk át neki, hogy megszentelve, megtisztítva adhassa vissza mindazt, ami a javunkat szolgálja. Bármit tartunk vissza, valójában veszélyezteti Isten uralmát, megmentő tervének megvalósulását életünkben.

Néha nehéznek érezhetjük a teljes átadást. Valójában nem az az igazán fontos, hogy miről mondunk le, hanem sokkal inkább az, hogy miért tesszük ezt, és mit nyerünk vele (vö. Filippi 3.7-14).

Isten szava arról biztosít bennünket, hogy Isten észrevesz és értékel minden „áldozatot”, amelyet iránta szeretetből hozunk, s végül minden jó döntésnek áldott gyümölcse lesz (vö. Márk 9.41, Lukács 18.28-30)

Neked milyen döntéseket kellett (vagy kellene) meghoznod azért, hogy teljesen Krisztusé legyél?

Legyen áldott a napod!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás