Te kinek a tanúja vagy?


„Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.”

Máté evangeliuma 10. fejezet 32-33. vers

Minden ezen fordul meg! Ha Jézus magáénak ismer el, akkor mindent megnyertünk. Ha azonban elutasít, akkor semmi remény nem maradt számunkra.

Hogy magáénak ismer-e el, attól teszi függővé, hogy én az emberek előtt megvallom, vagy megtagadom őt. Milyen egyszerű ez, vagy mégsem? Nagy hatással lehet ránk mások véleménye, a megszégyenítéstől való félelem, vagy az elfogadás utáni vágy könnyen válhat meghatározóvá… Mit tehetünk?

Segít, ha helyükre kerülnek a gondolatainkban a dolgok: Van-e szégyellnivaló abban, ha megbecsüljük a teremtőnket és jó életet élünk? Elvárhatjuk-e, hogy mindenki egyetértsen velünk? Mit veszítek, ha emberek utasítanak el, és mit, ha Istennel veszítem el a kapcsolatomat? Még ha az életemre törnek is, és megölnek, mit veszítek, ha az üdvösség reménysége enyém?

Jézus arra bátorít: „legyél óvatos, de ne félj, és ne aggodalmaskodj!” vö. Máté 10.17-31

Ha a szívedben átélted az isteni szabadítás örömét és bízol ígéreteiben, akkor ez segíteni fog, hogy ne tagadd őt meg az emberek előtt, hanem tanúskodj szeretetéről!

Legyen áldott a napod!