A biztos szó
„Felnövekedett Sámuel és az Örökkévaló volt vele és az Örökkévaló szavából semmi sem maradt beteljesületlen.” (Tóth Szilárd fordítása)
Sámuel kicsiny gyermekként került a szentélybe, hogy az Urat szolgálja. Megszületése imameghallgatás volt édesanyja, Anna számára (l. 1Sámuel 1.1-2.11). Bár a körülmények, amelyek között Sámuel felnőtt korántsem voltak ideálisak, Sámuelről azt olvassuk: felnövekedett… és az Örökkévaló volt vele”. Nemcsak édesanyja szentelte őt Istennek, hanem ő maga is odaszánta magát Isten szolgálatára. Isten pedig bizalmasává fogadta őt és mindenki számára nyilvánvalóan megáldotta. Mindaz pedig, amit Isten kijelentett neki, beteljesült maradéktalanul.
Isten szava mindig beteljesül maradéktalanul (vö. Lukács 21.33). Lehet, hogy várnunk kell rá, lehet hogy nem úgy és nem akkor történik meg, mint ahogyan mi emberileg elképzeljük vagy elvárjuk, de Isten gondoskodik arról, hogy szava teljesüljön. Így volt ez József életében, így volt ez Izráel babiloni fogsága idején, így volt Jézus feltámadása után pünkösdkor, és így lesz ez Jézus második adventje kapcsán is.
Az igazi kérdés talán nem is az, hogy beteljesül-e az, amit Isten mond, hanem az, hogy miközben mi felnövekedünk, éljük az életünket, haladunk előre a nekünk szabott időben, aközben milyen döntéseket hozunk. Isten mellett döntünk és így velünk lehet az Úr, vagy hagyjuk őt várakozni, zörgetni az „ajtó előtt”? Ez nem egyszeri kérdés csupán! Minden egyes reggel felteszi nekünk a kérdést: ma hogyan fogsz viszonyulni Istenhez?
Kívánom, hogy tudj jó döntést hozni ma reggel! Legyen áldott a napod!
