Hit
Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 1. vers
"Hiszem, ha látom!" - nem hit.
"Majd ha..., akkor..." - nem hit.
"Ugrás az ismeretlenbe." - még csak ez sem hit...
A hit kapcsolódás az Istenhez, akit ismerek. A hit bizalom az Istenben, aki mát korábban is megbízhatónak bizonyult. A hit kapaszkodás az Istenbe, aki bizonyosság a bizonytalan világban.
A hit nem lehetőség, hanem szükséglet! Furcsán hangzik, de ma a világegyetemet alkotó anyag csupán 5 %-át ismerjük! Minden felismert törvényszerűség, minden bizonyított összefüggés erre az 5%-ra alapul. A hívő ember is az őt körülvevő világ kicsiny részét látja és tapasztalaja, mégis ez alapján meg van győződve a 95% létéről is. Világának lényege: Isten. Ő az ismeretlen ismerőse minden embernek. Ő a láthatatlan mozgatója minden fizikai jelenség mögött. "Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk!" - ahogyan Pál kifejtette az Aeropagosz filozófusainak.
Milyen reményteli ez az állítás! Ha minden rossz, csupán világom 5%-a, akkor nem kell elkeseredjek, mert sokkal több és jobb, ami még láthatatlan! Ha minden jó, csupán 5%-a teljesnek, akkor mennyi jó vár még ebben az univerzumban?
A bosszú ridegségével szembenézve, reménykedem a szeretetben!
A betegség szenvedésével szembenézve, reménykedek a gyógyulásban!
A halál félelmével szembenézve, reménykedem az örök életben!
A háború tragédiájával szembenézve, reménykedem a békében!