Mindig megérkezik
„Légy csendben, és várj az Úrra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja! Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz!”
Nem vagyok egy „időben odaérek mindenhova” típusú ember.
Sose voltam az. Egy kisvárosból jártam fel a megyeszékhelyen lévő gimnáziumba
minden hétköznap reggel a 6.45-ös busszal. Egyáltalán nem volt messze tőlünk a megálló,
kb 3 utcányira, de rendszeresen az utolsó pillanatban indultam el otthonról, így
a reggeli futás teljes menetfelszerelésben gyakorlailag négy éven keresztül nem hiányzott az
életemből. A táv utolsó 200 métere nyílegyenesen vezetett a megállóhoz, pont
azon az úton, ahol a busz az indulása után elhaladt, ezért, ha el is indult, a
sofőr legtöbbször látta, hogy loholok vele szemben, és beiktatott egy köztes
megállót, mellettem.
De az igazat megvallva, utálok késni. Ám amióta a gyerekeink
megszülettek, a helyzet csak tovább romlott, így kimondottan ajándék számomra,
ha egy megbeszélt találkozón nem a másik vár rám, hanem nekem kell várni az
illetőre.
Várni persze nem olyan kellemes. Főleg, ha egy olyan szituációban
vagy, amiről a fenti ige ír. Amikor igazságtalanság ér, amikor nem a jó győz,
amikor látszólag minden következmény nélkül lophatnak, csalhatnak, hazudhatnak,
az egyszerű ember pedig kilátástalanul küzdhet a mindennapi megélhetésért. Mert van, hogy tenned kell, szólnod, kiáltanod, de van, hogy ez a legtöbb, amit léphetsz: ember maradsz, csendben.
Ma reggel Isten ehhez szeretne erőt adni neked. Erőt,
türelmet a várakozásra. Arra, hogy rá tudd bízni a tomboló igazságtalanságot az
igazságosan ítélőre. Arra, hogy ne ereszkedj le az ő szintjükre, ne engedd,
hogy érzelmeid elragadjanak és kibillentsenek a Tőle kapott békédből, hanem biztonságban
tudd magad Isten kezében akkor is, amikor „nem a gyorsak győznek a futásban,
nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a
gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat” (Prédikátor könyve 9:11).
Hát kapaszkodj Istenbe, az Ő igazságába, és várd, hogy
lépjen akarata szerint! Várd, hogy elhozza ebbe a történetbe is a feltámadást! Mert
Ő nem hagyott magadra. Megérkezik. Mindig megérkezik.
