A legjobb küldetés


"Jézus erre ismét ezt mondta nekik: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.”

János evangéliuma 20. fejezet 21. vers

Van olyan munka, amit nem szívesen vállalnak az emberek. Nem tudom, hogy közülünk lennének-e olyanok, akik például szívesen ellenőriznék az utasok jegyeit és bérleteit a reggeli zsúfolt buszokon, vagy a várakozó autókat, hogy a tulajdonosuk váltott-e parkolójegyet. De az sem népszerűbb megbízatás, amikor ki kell állni, és bejelenteni a járvány miatti újabb szigorításokat (bár most éppen az ellenkező irányba haladunk). Sokan nem kedvelik azokat, akik ezeket az egyébként fontos feladatokat elvégzik...

Gondoljunk csak bele, mennyivel jobb az a küldetés, amit Jézus bízott a benne hívő emberekre! Mert ha valamire nagy szükség van napjainkban, az a békesség, amivel megajándékozott minket, és amit ránk bízott, hogy adjuk tovább! Az Atya a Megváltót a béke üzenetével küldte hozzánk. Azzal az üzenettel, hogy szeret minket, gondoskodik rólunk, és ezért nem kell félnünk sem tőle, sem a bizonytalan jövőtől.

Tőle azért nem, mert ellentétben azzal, ahogyan sokan hiszik, ő nem egy szigorú és számonkérő Felsőbb Hatalom, hanem egy együttérző, igazságos és könyörületes Megváltó. A bizonytalan jövőtől pedig azért nem, mert a jövő egyáltalán nem bizonytalan. Biztonságos, ha Jézus ma ott van az életünkben, és békés, mert tudjuk, hogy milyen az, akiben bízunk. Hosszútávon pedig még biztosabb, mert csak jó vége lehet, ha megengedjük Istennek, hogy megtegye értünk és bennünk azt, amit akar.

És ahogy őt küldte az Atya, úgy küld ő is minket. Krisztus ismerte és szerette az Atyát, ezért el tudta mondani, hogy milyen, és be tudta mutatni őt. Tegyük mi is ezt: vigyük Isten szeretetének és jóságának üzenetét, és ezzel a békességet azokhoz, akikhez Jézus küld minket!