A legjobb küldetés
"Jézus erre ismét ezt mondta nekik: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.”
János evangéliuma 20. fejezet 21. vers
Van olyan munka, amit nem szívesen vállalnak az emberek. Nem
tudom, hogy közülünk lennének-e olyanok, akik például szívesen ellenőriznék az
utasok jegyeit és bérleteit a reggeli zsúfolt buszokon, vagy a várakozó
autókat, hogy a tulajdonosuk váltott-e parkolójegyet. De az sem népszerűbb
megbízatás, amikor ki kell állni, és bejelenteni a járvány miatti újabb
szigorításokat (bár most éppen az ellenkező irányba haladunk). Sokan nem kedvelik azokat, akik ezeket az egyébként fontos
feladatokat elvégzik...
Gondoljunk csak bele, mennyivel jobb az a küldetés, amit
Jézus bízott a benne hívő emberekre! Mert ha valamire nagy szükség van napjainkban, az
a békesség, amivel megajándékozott minket, és amit ránk bízott, hogy adjuk
tovább! Az Atya a Megváltót a béke üzenetével küldte hozzánk. Azzal az
üzenettel, hogy szeret minket, gondoskodik rólunk, és ezért nem kell félnünk
sem tőle, sem a bizonytalan jövőtől.
Tőle azért nem, mert ellentétben azzal, ahogyan sokan
hiszik, ő nem egy szigorú és számonkérő Felsőbb Hatalom, hanem egy együttérző, igazságos
és könyörületes Megváltó. A bizonytalan jövőtől pedig azért nem, mert a jövő
egyáltalán nem bizonytalan. Biztonságos, ha Jézus ma ott van az életünkben, és békés,
mert tudjuk, hogy milyen az, akiben bízunk. Hosszútávon pedig még biztosabb,
mert csak jó vége lehet, ha megengedjük Istennek, hogy megtegye értünk és
bennünk azt, amit akar.
És ahogy őt küldte az Atya, úgy küld ő is minket. Krisztus
ismerte és szerette az Atyát, ezért el tudta mondani, hogy milyen, és be tudta
mutatni őt. Tegyük mi is ezt: vigyük Isten szeretetének és jóságának üzenetét,
és ezzel a békességet azokhoz, akikhez Jézus küld minket!
