Érted jön vissza
„És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
Lukács evangéliuma 21. fejezet 27-28. vers
Közeledik. A megváltás. A tiéd és az enyém. Nem a vég, hanem
Krisztus. Várjuk, nagyon régóta várjuk. Már az első tanítványok is összeráncolt
szemekkel néztek a búcsúzkodó Mesterre, hogy „Nem most lesz ez?”. Nem. Megtörténik,
amikor eljön az ideje. És el fog jönni, mert Ő megígérte.
Nem hagyja félbe a munkát. Nem azért lett emberré, nem azért
dolgozott, tanított, gyógyított itt közöttünk, hogy csak várjuk Őt a
végtelenségig. Nem azért halt meg a kereszten, és támadt fel harmadnapra, hogy
aztán soha többé ne lássa viszont az övéit. Eljön majd a nap, amikor pontot
tesz a történet végére, nem is egyet, hanem hármat. Mert ez valaminek a kezdete
is lesz egyben. Az örökkévalóságnak, mégpedig egy tökéletes világban.
Ezért hát ne a véget várd, ne a pusztulásra koncentrálj,
hanem arra, hogy Krisztus érted jön vissza! Azért, hogy neked és nekem örök
életet adjon, mert ismer minket és mi is ismerjük Őt. Mert megvallottuk, hogy Ő
az egyetlen esélyünk, nincs rajta kívül más. Mert rájöttünk, hogy nem tudjuk a
hajunknál fogva kihúzni magunkat az iszapból, szükségünk van Istenre.
Istenre, aki szeret és elfogad feltétel nélkül. Aki
megalkotott minket, aki ismert már akkor, amikor senki sem sejtette létünket,
aki vigyázott az első szívdobbanásaink felett, aki nevünkön szólított, aki
gondot visel rólunk. Aki a vérével fizetett a mi lázadásunkért. Szükségünk van
Istenre, akitől nem kell rettegve menekülnünk, aki közel jött hozzánk, és
kimentett minket a biztos pusztulásból. Szükségünk van Istenre, aki értünk fog
visszajönni az ég felhőiben, aki értünk tisztítja meg és teremti újjá ezt a
világot. Aki értünk fejezi be a megváltást. A mi megváltásunkat.
Emeld fel a fejed és „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy
tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” (Lukács 12:32)
