Látszat vagy valóság?
„Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat, tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák igazát, képviseljétek az özvegy peres ügyét!
Isten nyilvánvalóvá tette Ésaiás próféta által (l. Ésa. 1.11-14), hogy nem kér az olyan vallásosságból, amely megtartja a vallás formai előírásait, szertartásait, de irgalmatlan, szeretetlen és megtűri az igazságtalan bánásmódot. A forma és tartalom harmóniája vagy diszharmóniája, a tartalommal összhangban levő, vagy a tartalom nélküli formális vallásosság dilemmája végig kíséri az emberi történelmet Kain és Ábel történetétől kezdve. Jézus is figyelmeztetett erre (pl. Máté 23.23), de napjainkban is aktuális kérdés (l. 2Tim. 3.1-5, Jelenések 3.17-18). Senki, még a vallástalan vagy ateista ember sem kerülheti el azt a kérdést, hogy csupán jónak szeretne tűnni mások szemében, vagy valóban jóra törekvő ember…
Érdekes megfigyelni a fenti bibliaversekben, mi az Isten szerinti megoldása ennek a problémának. Összesen kilenc felszólítást találunk ebben a két bibliaversben. Az első két ige a megtisztulás szükségességét hangsúlyozza. „Mosakodjatok meg, tisztítsátok meg magatokat”. Nekem az a kép jutott eszembe, hogy amikor valaki olajos, poros munkát végez, akkor nem tud egy könnyed mosdással megszabadulni a rátapadt kosztól, hanem alapos tisztításra, súrolásra van szüksége. „Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket!” szól a következő felhívás. Mit jelent ez a felhívás? Rejtsük el, s titokban folytassuk? Nem! Isten mindenhol jelen van, azt is látja, amit sötétben, vagy magányunkban teszünk, sőt azt is tudja, amit csak készülünk tenni (vö. Ezékiel 11.5). Pontosan Isten állandó jelenlétének a tudata segíthet nekünk abban, hogy vissza tudjuk utasítani a rosszra való késztetéseket. Ezután arra szólít fel, hogy fejezzük be a rossz cselekvését.
Az első négy felszólítás a bűn elutasításáról szólt. A következő öt ige cselekvésre hív minket: „Tanuljatok meg jót cselekedni”! Amikor valamit elméletben megtanulunk, az nem jelenti, hogy meg is tudjuk valósítani. Sok gyakorlást igényel, míg valaki egy szakmának mesterévé válik… „Törekedjetek a jogosságra!” Türelemre van szükségünk, kitartásra és állhatatosságra, miközben igazságosan akarunk viszonyulni a körülöttünk élőkhöz. „Térítsétek jó útra az erőszakoskodót!” Nem csak magunkért vagyunk felelősek, de a befolyásunkat is jóra kell felhasználnunk. „Védjétek meg az árvák igazát!” és „Képviseljétek az özvegy peres ügyét!” Különösen a kiszolgáltatott helyzetben levőkhöz való viszonyulásunk mutatja meg, mennyire értettük meg Isten jellemét, a szeretet lényegét.
Legyen áldott a napod!
